Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 4 (46. szám) - Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló, az Országgyűlés 2002. december 17-ei ülésnapján elfogadott, de ki nem hirdetett törvény vitája - NYAKÓ ISTVÁN, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
27 NYAKÓ ISTVÁN , az e mberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Bizottságunk a Házszabály vonatkozó rendelkezéseit és az Országgyűlés főtitkárának a házbizottsághoz írt tájékoztatóját figyelembe véve tárgyalt a elnök úr átiratát. Ez azt jelenti, hogy csak a két, levélben megfogalmazott törvényi hellyel foglalkoztunk. A többségi álláspontot a következőkben tudom összefoglalni. Azt írja elnök úr: a törvény 33. és 35. §ában módosítja a szociális igazgatásról és s zociális ellátásról szóló '93. évi III. törvénynek a szociális alapellátásokra vonatkozó egyes rendelkezéseit. Hogy miért erre a két helyre vonatkozott köztársasági elnök úr javaslata, illetve hogy mi az indok, erre később válaszol. Azt mondja: nem látom m egnyugtatóan szabályozottnak a közszolgáltatást nyújtó egyházi, szociális intézmények finanszírozását. Bizottságunk megállapította, hogy a jelen törvény egyáltalán nem foglalkozik az intézményi finanszírozással, az csak az alapellátással foglalkozik. Ezek után bizottságunk nem kívánt foglalkozni elnök úr átiratával, nem fogalmazott meg azzal kapcsolatban állásfoglalást, és módosító indítványt sem nyújtott be. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szé pen, képviselő úr. Az ugyanezen bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt Szászfalvi László bizottsági elnök úr ismerteti. Elnök úr! SZÁSZFALVI LÁSZLÓ , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönö m a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tegnapi bizottsági ülésén megfogalmazódott kisebbségi álláspontot szeretném röviden összefoglalni köztársasági elnök úr átiratával kapcsolatosan , amely a törvényjavaslat, illetve az elfogadott törvény 33. és 35. §ára vonatkozik. Azokat a gondolatokat fogalmaztuk meg a tegnapi bizottsági ülésen, amelyek az elmúlt egy hónap során a sajtón keresztül, azt gondolom, mindenki számára ismertté váltak, é s röviden összegezve azt fogalmaztuk meg, hogy ez a törvény, az elfogadott törvény és az elfogadandó törvény sérti az egyházaknak az intézményalapítási, fenntartási és működtetési jogait, lehetőségeit; és nemcsak az intézményekre vonatkozik mindez, hanem azokra a közszolgálati tevékenységekre és konkrétan a szociális közszolgáltatási tevékenységre, amelyre vonatkozólag elhangzott a kisebbségi álláspontban többek között, hogy az 1990. évi IV. törvényben, az úgynevezett egyházi törvényben fogalmazódik meg az egyházak alanyi jogosultsága az intézményalapításra, illetve közszolgálati tevékenység ellátására. Szeretném jelezni képviselőtársaimnak, hogy ez egy kétharmados törvény, még a rendszerváltozás előtti parlament fogadta el, és azóta a parlament nem nyúlt h ozzá, nem módosította, illetve most a kormány nem szándékozott benyújtani ennek a kétharmados törvénynek a módosítását sem. Ez a törvény a 17. §ának (1) bekezdésében így fogalmaz: az egyházi jogi személy elláthat minden olyan szociális és természetesen má s jellegű tevékenységet, amelyet törvény nem tart fenn kizárólagosan az állam vagy állami szerv számára. E tevékenységi körben az egyházi jogi személy intézményt létesíthet és tarthat fenn. Többek között a törvény sérti az úgynevezett egyházi finanszírozás i törvényt is, amely szintén nem kifejezetten csak intézményfenntartásról beszél, hanem tevékenység, közszolgálati tevékenység ellátásáról beszél, és természetesen sérti ez a törvény a különböző egyházakkal kötött megállapodásokat is, már az eljárása tekin tetében is sérti, hiszen nem volt konkrét és mély, komoly egyeztetés a törvényjavaslat benyújtását követően. Tulajdonképpen azt tudom mondani, hogy a kormányprogramban megfogalmazódott három, egyházakra vonatkozó gondolatot is sérti. A kormányprogramban - amelynek három mondata az egyházakra vonatkozik - az utolsó mondat így hangzik: a kormány számít és támaszkodik az egyházak erkölcsi nevelő, kulturális, oktatási és szociális tevékenységére és támogatja azt. Ez a törvény kiszolgáltatott helyzetbe hozza az
