Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2591 növekszik a banktitok értéke, veszélyeztetettebbek a személyhez fűződő jogok, ugyanakkor sok okból, így a terrorizmus elleni harc köpönyege alatt, gyengül ezek védelme is. A Magyar Demokrata Fórum szerint fokozzák az adatvédelem megbízhatatlanságáról kialakult képet a pénzügyminiszter úr szokatlan akciói, így például az adóadatállomány, a vám- és pénzügyőrség, a PSZÁF adatállományainak és más adatállományok jogellenes beké rése, az új áfásszámlaadási kötelezettség indokolatlan és a vásárlók szempontjából jogsértő bevezetése, a turisták megfigyelésére tett kísérlet vagy a gazdasági társaságokról szóló törvény sajátos értelmezése. Az ÁPV Rt. akadémiáján ősszel elhangzott előa dásában a pénzügyminiszter úr mintegy ezer állami tulajdonú vállalkozás tisztségviselője és az ÁPV Rt. állománya előtt kifejtette, hogy a tulajdonos vagy a fő tulajdonos, adott eseten a PM egyértelműen utasíthatja őket döntéseik meghozatalában, amit, ha ne m vesznek figyelembe, azonnal fel is út, le is út követ. Mondhatnám ezt népszerűbb kifejezéssel is, de az MDF eddig még nem jutott el. Fel kell hívnunk a tisztelt miniszter úr figyelmét, hogy a törvényeket nemcsak megalkotni, de ismerni és alkalmazni is ke ll. Ha így akarnak a tulajdonosok irányítani valamit, akkor ugyanis az alapszabályban a felügyelőbizottságoknak kell megadni a vonatkozó törvény 36. §a szerinti felhatalmazást. Miért mondom mindezt el, tisztelt képviselőtársaim? Nemcsak azért, mert ez a f ajta viselkedés a jogállamban tűrhetetlen, hanem azért is, mert a Magyar Demokrata Fórumban felmerült az a kérdés, hogy helyese, ha az ilyen nagy felhatalmazással rendelkező és ilyen fontos adatokat birtokló PSZÁF a kormány, különösen a pénzügyminiszter a lá van rendelve. Nem jelente ez valamennyiünk számára komoly kockázatot, komoly veszélyt? Tudjuk, hogy törvénytisztelő polgárként a PSZÁF elnöke nem teljesítette a pénzügyminiszter kérését - fogadja elismerésünket érte , de azt is tudjuk, hogy a mai magy ar viszonyok között ezzel pozícióját tette kockára. Reméljük, az ügy lezárult. Reméljük, nem kell egy készséges mamelukkal számolnunk ebben a pozícióban is a következőkben. Mindenesetre tisztább és megnyugtatóbb lenne a helyzet, ha a PSZÁF a kormánytól füg getlen lenne. A szereplők tőkemegfelelése, kockázatai, szolvens és prudens működése az államon kívül eső pénzügyi rendszer olyan kulcskérdése, amely az azokat felügyelő munkájába való beavatkozást vagy annak lehetőségét teljes mértékig ki kell zárja. Ezt a z elválasztást a Magyar Demokrata Fórum javasolni fogja. Néhány részletesebb észrevétel: A 3. §ban a részesedési viszony definíciója visszanyúl a másik törvény definíciójára. A gond csak az, hogy a hitelintézetekről szóló törvény csak befolyásoló részesed ésről rendelkezik, a sima részesedési viszonyról nem. Ennek megfelelően a jogalkalmazás során problémák keletkezhetnek. Az 5. § (4) bekezdése az indoklás szerint jogharmonizációs céllal került a törvényjavaslatba. A gyorsjelentési kötelezettséget azonban a tagországok értékpapírpiacai már ez idáig is kellően és körültekintően szabályozták. E kötelezettséget így a magyar jogszabályozásba átültetni jogharmonizációra hivatkozva felesleges ismétlésnek tűnik. A 18. § (3) bekezdése szerintünk túlzottan előíró jel legű. A felügyelettől elvárható, hogy magától is tudja, mikor nem szükséges bevonni az adott körbe. Ráadásul az értékhatárokat így, törvényi szinten kell majd karbantartani. A 19. § (2) bekezdése nem kíván törvényi szabályozást, mivel magától értetődő dolo gról van szó, amely egyébként is kikényszeríthető. Az utasítási jogkör beleavatkozik a befektetési vállalkozás, illetve a pénzügyi holding társaság és az ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozás vagy vállalkozások belső viszonyába. Mivel a (3) bekezdés é rtelmében kötelező felelős ügyvezetőt kinevezni az ellenőrző befolyás alatt álló vállalkozások prudens működéséért, a javaslat feleslegesen ruház az ellenőrző befolyással rendelkező vállalkozásra pluszjogosítványt, utasítási jogkört. (12.10)
