Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HILLER ISTVÁN oktatási minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2592 Véleményü nk szerint az utasítási jogkört a vállalkozások képesek intern, egymás között szabályozni, felelős pedig a megjelölt ügyvezető személyében létezik. Az előzőeknek megfelelően a 19. § (3) bekezdése feleslegesnek tűnik, egyben ellentmondásos is, hiszen az iga zgatóság mint testület felelős, igaz, bizonyos korlátozásokkal. Ezt a testületi felelősséget törvényileg nem kellene egy tag nyakába varrni, ráadásul egy tag nem is láthatja át az összes vállalkozás működésének prudens voltát, éppen ezért van többtagú igaz gatóság. A 20. § (5) bekezdése véleményünk szerint nem jó szabályozás, hiszen itt több jogi személyről is szó lehet - anyavállalat és leánya , amelyekben a tulajdonos felelőssége csak az alap- vagy a törzstőke mértékéig terjed. Ennek megfelelően hiába meg felelő az anya, ha a leány nem az, és a leány végez tőkepiaci műveleteket más pénzével. Ha csődbe megy, az anya nem minden esetben kötelezhető a helytállásra. A 41. § (11) bekezdése szerint az alapkezelő nem adhat el olyan értékpapírt és egyéb pénzpiaci es zközt, amely nincs az alap tulajdonában. A bekezdés német mintára épül, ahol a kereskedésben az úgynevezett short saling tiltva van. A javaslat csökkenti az alap mozgásterét, és vélelmezhetően a biztonságot helyezi előtérbe. Amennyiben az alapkezelő feltün tetné, hogy tevékenysége nagyobb kockázatot hordoz, elkerülhető lenne a tiltó intézkedés bevezetése, és jobb megoldás is lenne. A 42. § (1) bekezdése esetében a kérdés azért merül fel, hogy mi van, ha a bevezetés mégsem történik meg. Az eddigi, nem egészen prudens féléves előírást még tovább lazítani egyáltalán nem indokolt. A 277. § (1) bekezdése szerint a rövidített tájékoztatóban szerepeltetni kell, ha a befektetési alap saját tőkéjének 80 százalékát kollektív befektetési értékpapírokba kívánja fektetni. Célszerű lehet e szabályozást kiegészíteni azzal, hogy ha hasonló döntés már működő alap esetén születik, azt soron kívüli tájékoztatásként közzé kell tenni. A Magyar Demokrata Fórum, ha a felsorolt módosítási igényeinek a törvénytervezeten való átvezetés ét és elfogadását tapasztalja, akkor ezt a törvényt mint nagyon fontos törvényjavaslatot a tisztelt Háznak elfogadásra ajánlja. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! A vezérszón oki felszólalások végére értünk. Az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására a későbbi ülésünkön kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Miután délelőtt takarékosan gazdálkodtunk az időkerettel, lehetőség nyílik egy újabb törvény vitájának a megkezd ésére, pontosabban az expozé elmondására. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tehát soron következik a közoktatásról szóló 1993. év i LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/3591. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/3591/16. számon kapták kézhez. Megadom a szót Hiller István államtitkár úrnak, a napirendi ajánlás szeri nt 25 perces időkeretben. DR. HILLER ISTVÁN oktatási minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Három, oktatással kapcsolatos törvény fekszik a Magyar Országgyűlés asztalán. Három törvénymódosítás tá rgyalása, vitája zajlik, gyakorlatilag egyidejűleg, és ez hűen tükrözi azt a szemléletmódot és azt a mentalitást, amelyet világosan
