Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GUSZTOS PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2574 jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással az intézményen belül panasszal élhetnek, majd pedig adott esetben felülbír álati kérelemmel, és végül a bírósági eljárásba is eljuthat az ügy, ez egy nagyon fontos, valamennyi felsőoktatási hallgatót érintő kérdés, amely nem szűkíti a felsőoktatási hallgatók jogait, hanem éppen ellenkezőleg. Az a garanciális elem, amely a felsőok tatási intézményekbe jelentkező, fogyatékkal élők jogainak biztosítását megfogalmazza ebben a törvényjavaslatban, újra csak egy olyan pont, amelyet nehéz vitatni meggyőződésünk szerint, melynek szükségességén és jogszerűségén nehéz vitatkozni. Elhangzott i tt sok minden az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzésekkel kapcsolatban. Az nem hangzott el, hogy a módosítás rendelkezik arról, hogy a felsőoktatási intézményben államilag finanszírozott képzésre felvett hallgató tanulmányi eredménye vagy más ok miatt költségtérítésre nem kötelezhető. Tehát ez a jog, amelyet a felvételi eljárás során megszerez a hallgató, az államilag finanszírozott képzésben való részvétel joga, nem veszthető el. Tudjuk, hogy a mostani rendszerben van olyan felsőoktatási intézmény, egy, ahol ki lehet kerülni év végén - ezek szerint eggyel több, mutatja Pokorni Zoltán - az államilag finanszírozott képzésből, és át lehet kerülni pusztán tanulmányi eredmény miatt a költségtérítéses képzésre. Ezt kizárja ez a módosítás. A felv ételi vizsgáról: az előttem szóló Pósán László képviselőtársam azt mondja, hogy ezek a rendelkezések tagadják a versenyt. Meggyőződésünk szerint szükség van arra, hogy növekedjen a felvételi eljárás során a felvételizők esélyegyenlősége. Az nem volt egy vi tatott cél az előző években sem, és azt gondolom, az elmúlt évek oktatáspolitikai vitáit nyomon követők tudják, hogy az valamennyi meghatározó politikai erő közös célja volt, hogy növekedjen a felsőoktatásba bekerülők és az onnan diplomával kikerülők arány a a saját korosztályon belül. Ez nem volt vita. Akkor viszont azt nem értem, hogy miért lehet az vita tárgya, ha a kormány növelni akarja az esélyegyenlőséget ezen a területen. A felsőoktatási felvételi eljárás létrehozott - ezt mindannyian tudjuk - egy na gyon komoly árnyék oktatási intézményrendszert, amely azon a talajon születik meg, ahol a különbség van aközött, amit a középiskolákban tanítanak, ahogy azt tanítják a diákoknak, és ahogy azt számon kérik, és aközött, ahogy a felsőoktatási felvételin számo n kérik a középiskolai tananyagot, és, nagyon jól tudjuk, azon kívül nagyon sokszor valami egészen mást. Ez az árnyék oktatási rendszer nagyon hasznos lehet nagyon sok egyetemistának, akik a felsőoktatási felvételi előkészítőkön tanítva tudnak mellékkerese thez jutni, nagyon hasznos lehet sok mindenkinek, de hogy a felvételiző diákok érdekét nem szolgálja az, hogy valami másból kell felvételizniük és valahogy máshogyan, mint amit és ahogyan megtanultak és számon kértek tőlük a középiskolában, ebben teljesen biztos vagyok. (10.50) Meggyőződésünk szerint pedig egyébként a közoktatást nem nivellálja ez az intézkedés, hanem visszaadja a középiskola rangját. A felsőoktatásban továbbtanuló hallgatók számának növekedése - ez elhangzott korábban is , a munkaerőpiac i szükségletek szükségessé teszik, indokolják az államilag finanszírozott képzések körének kiterjesztését, amelyre a tervezet a kormánynak ad felhatalmazást - ahogy ez a vitában elhangzott , az évenként felvehető államilag finanszírozott keretszám meghatá rozásával egyidejűleg. Ez is olyan rendelkezés, amelyet támogatunk, együtt a törvényjavaslat egészével. Végül, az infrastruktúrafejlesztés és a kollégiumépítési program. A magyar felsőoktatásban tanuló hallgatók életkörülményei nem mindig egyszerűek - ezt valamennyien nagyon jól tudjuk , jövedelmi viszonyaik, családi hátterük nagyon eltérő. Azt is tudjuk, óriási szórás van aközött, hogy mit jelent egyetemistának lenni egy kisebb vidéki településen vagy Budapesten. Azt is tudjuk, hogy a költségek egyik leg nagyobb részét éppen a lakhatás költségei teszik ki. Az, amit Szabó Zoltán a Szocialista Párt vezérszónokaként elmondott, igaz. Igaz az, hogy nem árt ennek a rendszernek, ha megjelenik benne a magántőke, ha megjelennek a magántőkéből épült kollégiumok, és nem árt ennek a rendszernek az, ha lesznek olyan diákok - és mindannyian tudjuk, hogy lesznek olyan diákok , akik igénybe akarják és igénybe is tudják majd venni ezeket a szolgáltatásokat. Hozzátehetjük, ez
