Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter, a napirendi pont előadója:
2562 A nagy, átfogó felsőoktatási reform keretében a következő nagy törvénymódosítás témája lesz egyrészt a bolognai folyamathoz való csatlakozásból származó követelmények érvényesítése, nevezetesen az európai felsőoktatási térhez történő csatlakozás oly módon, ahogyan azt Európa más országai is megtették, és ahogyan azt az előző kormány '99es aláírásával Bolognában sze ntesítette, és ezt az elhatározását a magyar kormánynak, Magyarországnak megtette. Másrészt pedig a reform egy másik fontos része, hogy a felsőoktatási intézmények professzionális menedzsmentje és akadémiai vezetése megfelelő módon elkülönüljön egymástól, és ennek megfelelően az “európai felsőoktatási piachoz” kapcsolódva, versenyképesen tudjon stratégiai döntéseket hozni. Ennek ellenére jó néhány olyan feladat van, és a jelenlegi törvénymódosítás ezeket foglalja össze, amelyek már most is megtehetők, illet ve nem tűrnek még akár egy féléves halasztást sem. Megpróbálom összefoglalni azokat a fontosabb területeket, amelyeket a jelenlegi törvénymódosítás érint. Az első csoportba tartoznak az Európai Unióhoz való csatlakozás jogharmonizációs rendelkezései. Azált al, hogy csatlakozunk az Európai Unióhoz, az Európai Unió tagállamainak állampolgárai a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett nyerhetnek felvételt, illetve lehetnek kutatók vagy oktatók magyar felsőoktatási intézményekben. Másrészt átláthatóvá és átjárhatóvá kell tenni a képzési rendszert. Magyarországon és a nemzetközi gyakorlatban is szükségessé válik az úgynevezett oklevélmelléklet kiadásának intézményi kötelezettsége, és ezt rögzíti a törvénymódosítás, amely megkönnyíti a diákok átjárását a különböző országok felsőoktatási intézményei között. A törvény fogalomtára kiegészül a külföldi hallgatók fogalmának értelmezésével is, amely eddig hiányzott a törvényből. A bolognai folyamat részeként lehetőséget kíván adni a törvénymódosítás arra, hogy k ísérleti jelleggel az arra vállalkozó felsőoktatási intézmények részben vagy egészben már áttérjenek erre a piramisszerű, unilineáris, egymásra épülő képzési rendszerre, amelyben - az angol terminológiával - a bachelor fokozat három éve után következik a m aster két éve körülbelül, és utána a PhDképzés. Ezt bizonyos szakokon, illetve karokon megtehetik már korábban is, mint ahogy ez általános kötelező érvénnyel a magyar felsőoktatásban jelentkezne. Egyébként feltehetően 2006tól indul majd meg általánosan a bolognai folyamatra történő áttérés, természetesen felmenő rendszerben. (9.50) Amikor arról szóltam, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar felsőoktatásban a hallgatók száma jelentősen megnőtt, akkor látni kell azt, hogy ezzel nem tudott lépést tartani a felsőoktatási infrastruktúra fejlesztése. Miközben háromszorosára nőtt a hallgatói létszám, mindössze 30 százalékkal bővültek a felsőoktatási intézmények infrastrukturális kapacitásai, és elég nagy elmaradás mutatkozik, mondjuk, a kollégiumi férőhelyek s zámában is. Mindenképpen szükséges, hogy ezen a helyzeten változtatni lehessen, és újfajta megoldásokat keresve a kormány megpróbálja megteremteni a public private partnership intézményén keresztül azt, hogy magánbefektetők is be tudjanak szállni az infras trukturális fejlesztésekbe. Hiszen most a felsőoktatási intézményrendszer infrastruktúrája olyan, mint a serdülőn, a kamaszon a kinőtt ruha: ideje lenne lecserélni vagy legalább hozzátoldani, hogy viselni lehessen. Ez azért is fontos, mert ha az infrastruk turális fejlesztésekre nem kerül sor, akkor a magyar felsőoktatás nem tud megjelenni versenyképes vonzerővel a nemzetközi felsőoktatási piacon, és nem tud adott esetben költségtérítéses hallgatókat külföldről jelentős számban vonzani. Ez igényli a kollégiu mépítések radikális felfutását is, és igényli az egyéb infrastrukturális beruházások fejlesztését is, a jelenleginél nagyobb ütemben. A törvénymódosítás lehetőséget teremt arra, hogy a kormányzat garanciákat vállalhasson ilyen típusú tőkebevonásra, és ezek nek a garanciáknak a kidolgozása folyamatban is van. A kollégiumfejlesztések esetében a kormány már döntött ilyen típusú lehetőségekről, és a lakhatási támogatást, kollégiumi támogatást megemeli a jelenlegi háromszorosára, 3300 forintról 10 ezer forintra 2 006ig. Ezáltal az egyébként megemelt diákhitellel és a szintén jelentősen megemelt
