Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter, a napirendi pont előadója:
2561 És mé g egy dologról szeretném egyrészt a nyilvánosságot, másrészt a jelen lévő képviselőket is megnyugtatni. 2004ben Magyarországon a nyugdíjasok a törvényben rögzített nyugdíjemelési mértéket bizonyosan meg fogják kapni. A kérdés csak az, hogy ennek az értéke iről mikor lehet majd nyilatkozni. Miután ön is tudja, hogy ezek az értékek még nem ismertek jelen pillanatban, ezért akkor, amikor ezek az értékek ismertekké válnak, hiszen a bérnövekedési és az inflációs mértéket figyelembe kell venni, akkor a megfelelő törvényi szabályozás szerint a magyar kormány be fogja jelenteni azt a mértéket, amely a következő évben a nyugdíjemelés nagyságát fogja jelenteni. Tehát meg fogják kapni, adót nem fognak fizetni, járulékterhet nem fognak viselni. Köszönöm szépen a figyelm üket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a felsőoktatás ról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/3592. számon, a bizottságok ajánlásait pedig a T/3592/15. számsoron kapták kézhez. Megadom a szót Magyar Bálint oktatási miniszter úr nak, a napirendi ajánlás szerinti 20 perces időkeretben. Miniszter úr, önt illeti a szó és a szószék. DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim! Az európai uniós csatlakozás Magyarország számára kivételes lehetőséget és esélyt jelent. Ugyanakkor az Európai Unió nem szanatórium vagy egy elfekvőintézmény, ahol magától értetődően kapunk bizonyos juttatásokat, lesz jobb az ország helyzete, hanem egy versenypálya. Egy olyan verseny pálya, amelyen nagyon nagy mértékben rajtunk áll, hogy milyen eredményt is érünk el. Hogy erre fel lehessen készíteni hazánkat, ebből az egyik legfontosabb terület maga az oktatás területe, a közoktatás és felsőoktatás területe. Akár mondhatnánk azt is, ho gy ez az az edzőpálya, amelyen fel lehet készíteni honfitársainkat arra, hogy az európai uniós versenyben megállják a helyüket, hogy az Európai Unióban ne másodrangú állampolgárok legyenek, hanem valóban élni tudjanak mindazzal a lehetőséggel, amellyel eur ópai uniós egyéb társaik is élni tudnak. Nem véletlen, hogy a parlamentben tegnap zajlott a módosító indítványok szavazása a szakképzési törvény átfogó módosításával kapcsolatban, most indul a felsőoktatási törvény módosításának vitája, és ugyancsak ma ker ül sor a közoktatási törvény átfogó módosításának vitájára is. Ahogy a közoktatási törvény módosításánál is két ütemben történt meg a kormányzat szándékai szerint a törvénymódosításhoz kapcsolódó reformelképzelések érvényesítése, tavaly nyáron egy kisebb c somagban, most pedig egy nagyobb, átfogó csomagban, a felsőoktatási törvénynél is ez a menetrend tapasztalható. Jelenleg egy kisebb, a sürgősebb feladatokat összefogó, bizonyos ajánlásoknak megfelelő törvénymódosító csomag van a tisztelt Ház előtt, és a na gyobb, átfogó törvénymódosításra feltehetően még ez év őszén vagy pedig jövő év kora tavaszán kerülhet sor. A felsőoktatási reform többékevésbé kormányokat átívelő ciklusokon halad a maga útján, ilyen vagy olyan, adott esetben késedelmekkel, de mégis megf elelő irányban, hiszen végbement egy tömegesedése a felsőoktatásban tanuló diákok számának, több mint háromszorosára növekedett a diákok száma. Végbement egy intézményi integráció, amely jobbára formai, jogi integráció; a tartalmi integráció folyamatban va n vagy most következik be. Ugyanakkor ez év szeptemberében elindul immár kötelezően a kreditrendszer bevezetése a felsőoktatási intézményekben.
