Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 28 (67. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szájer József): - ERDŐS NORBERT (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár:
2543 ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Megkérdezem, a kormány részéről kíváne valaki válaszolni az elhangzottakra. (Nincs jelentkező.) Jelentkezést nem látok. Ugyancsak napirend utáni felszólalá sra jelentkezett Erdős Norbert képviselő úr, FideszMagyar Polgári Párt. Megadom a szót öt percben. ERDŐS NORBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egész Békés megyét foglalkoztatja az a kérdés, hogy mi lesz a Mezőhegyesi Állami M énesbirtok sorsa. Kósza hírek terjednek megyeszerte egy esetleges privatizációról. Sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudják ezeket a pletykákat az illetékesek; sem a ménesbirtok vezetői, sem a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetői. Annyi bizonyos, hogy döntés még nincs, de a privatizáció törvényi lehetősége fennáll. A parlamenti választásokat megelőzően az MSZP képviselőjelöltjei hangoztatták, hogy Mezőhegyest nem érinti a privatizáció. Az 1784ben alapított ménesbirtok állami vállalat ma rad, megőrzi a mintagazdaság funkcióit, a genetikai állomány fenntartását, a fajtakísérletek lebonyolítását és az agrárértelmiség és a mezőgazdasági szakmunkások képzését. A választások időszakában egyértelműnek tűnt, hogy Mezőhegyesen a jövőben is biztosí tva lesz mintegy 700 fő foglalkoztatása, ami döntő mértékben befolyásolja a város életét. Ez mindenképpen fontos lenne, hiszen 1997ben Mezőhegyes már átélt, sőt, ha nehezen is, de túlélt egy traumát, amikor egy sikertelen privatizációt követően bezárta ka puit a több mint száz éven át üzemelő cukorgyár. Akkor több mint 200 ember munkahelye szűnt meg. Ha most a ménesbirtokot is privatizálja a kormány, akkor ismét több száz munkaerő kerül utcára, több száz család megélhetése kerül igen nehéz helyzetbe. Ha még is sor kerül a privatizációra, akkor, azt hiszem, jogosan gondolkodhatunk el azon, hogy vajon mi lesz ezeknek az embereknek a sorsa. Ki garantálja majd a családjaik megélhetését? Néhány napja szavaztunk hazánk európai uniós csatlakozásáról, Békés megyében Mezőhegyesen volt a legmagasabb az igen szavazatok aránya, több mint 92 százalék. Valószínűleg a mezőhegyesiek nem tudták, hogy az Unióban alapelv az, hogy állami vállalatok támogatása tilos. Tehát a ménesbirtok is eleshet az évi 500600 milliós állami tám ogatástól. Egyetlen lehetőség a privatizáció? - merül föl bennünk. Mezőhegyes már megtapasztalta, milyen, amikor rossz gazda kezébe kerül a felbecsülhetetlen értékű állami vagyon. Arra hívnám fel a tárca figyelmét, hogy aki ménesbirtok privatizációjáról dö nt, az Mezőhegyes sorsáról dönt. Ezek után tisztelettel várom a tárca és a kormány illetékeseinek a döntését, véleményét arról, hogy mi az igazság a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok privatizációjával kapcsolatban. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. A kormány részéről megadom a szót Veres János államtitkár úrnak, Pénzügyminisztérium. DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A Mezőheg yesi Állami Ménesbirtok Rt. '92. december 31én átalakulással jött létre a jogelőd Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátból. A 2003. évi költségvetésről szóló törvénnyel a többi agrártársasággal együtt a privatizációs törvény mellékletéből törlésre került a t ársaság tartós állami tulajdoni kötelezettsége. A társaság részvényeinek ma 94,52 százaléka van az ÁPV Rt. tulajdonában, így tulajdonképpen a privatizáció már korábban megkezdődött, hiszen ezt a néhány százalékot már korábban mások tulajdonába adta az álla m.
