Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 28 (67. szám) - Személyi ügy: - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló... - KARSAI PÉTER, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2539 Megadom a szót. KARSAI PÉTER , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Németh Zsolt képviselőtársam hozzászólásában részletesen elemezte a köztisztvi selők jogállásáról szóló törvényt módosító kormányjavaslatot. Az én feladatom a rendészeti szervek és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állománya jogállásáról szóló törvények módosító javaslatainak elemzése. A kormány a szociális partnereknek tet t ígéretein túl, amelyek elsősorban a köztisztviselői törvény módosítását indokolják, igyekszik a törvényt összhangba hozni az előbb említett két törvénnyel. Ez számunkra el is fogadható, ha a katonák és más szervek állományának kedvezményei ezáltal nem cs ökkennének. Maximálisan támogatna az MDF minden olyan kezdeményezést, amely a katonák, a rendőrök, határőrök, büntetésvégrehajtásban, vám- és pénzügyőrségnél, a katasztrófavédelemben, illetve az önkormányzati tűzoltóságnál szolgáló személyek élet- és munk akörülményeit javítja. A honvédelmi tárcánál most napirenden lévő haderőfelülvizsgálat és az ebből következő korszerűsítés, illetve az önkéntes haderőre történő áttérés is sikertelen lesz, ha nem sikerül vonzóbbá tenni a katonai pályát. De ugyanez mondhat ó el bármely rendészeti szerv esetén is. Az illetmény nagysága és viszonya más civil szakmák béréhez elsősorban a toborzás során játszik fontos szerepet, de ahhoz, hogy az állományt hosszú ideig meg tudjuk tartani, olyan körülményeket kell biztosítani mind magánéletükben, mind szolgálatukban, amelyek jobbak annál, amiket a polgári életben el tudnak vagy el tudnának érni. Meggyőződésem, ha nem sikerül jobb feltételeket biztosítani, magas lesz a pályaelhagyók száma, a fluktuáció, ez pedig az adott szervezet - legyen az bármely rendvédelmi vagy honvédségi - munkáját negatív irányba befolyásolja. Most nemcsak a fluktuáció következtében fellépő felesleges, újra és újra jelentkező kiképzési költségeket hangsúlyozom, hanem ennek negatív pszichikai hatását a stabil állományra, amely a folyamatos személyi változás miatt nem tud megfelelően teljesíteni; munkájukat mennyiségileg elvégzik, de minőségileg kifogásolhatóan. E problémák megoldásának kulcsa az élet- és szolgálati körülmények javítása, amely - talán nem túlzok , ha azt mondom - alapvetően a lakásproblémák megoldásával lehetséges. Az előző kormány a köztisztviselőket állami készfizető kezesség vállalásával támogatta lakásproblémáik megoldásában, használt vagy új lakás vásárlásához a piaci kölcsönöknél olcsóbb köl csönhöz juttatta őket. Természetesen egyetértünk azzal, hogy e kedvezmény - az eddigi nagyon jó tapasztalatok alapján - megillesse az összes hivatásos állományú személyt. Hasonlóképpen egyetértünk, hogy európai uniós tagságunk megköveteli az idegennyelvis merettel rendelkező személyek létszámának jelentős bővülését, amelyet remélhetően sikerül a nyelvpótlék emelésével is növelni, bár ez a mostani javaslat elég szerényre sikeredett. E témakörbe csoportosítom a rendvédelmi helyi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok állományát megillető illetménykiegészítés, illetve veszélyességi pótlék bevezetését és a katonaorvosok óránkénti ügyeleti díjának emelését is. Az előbb említett, nem a teljes állományt, hanem az állományon belüli egyegy kategóriát érintő válto zások szükségesek, de nem elégséges lépések az egyenruhás szervek állománya élet- és munkakörülményeinek javításához. A törvénymódosítás a szűk körű illetménykiegészítéssel és pótlékváltozással párhuzamosan csökkenti a kedvezményeket. A Hszt. hatályos szöv ege szerint az állományilletékes parancsnoknak joga van személyes illetményt megállapítani az állomány 40 százalékára, valamint a törvény lehetővé teszi, hogy plusz 40, mínusz 20 százalékkal eltérhessen a jogszabály szerinti illetménytől. A módosítás szeri nt megszűnne a személyes illetmény lehetősége, és csak a köztisztviselői törvényben előírt pluszmínusz 20 százalék közötti eltérést biztosítana. A korlátozással egyértelműen a kedvezmények körét szűkíti, csökkenti a magas egyéni teljesítmények elismerésén ek lehetőségeit. E
