Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 28 (67. szám) - Személyi ügy: - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló... - ELNÖK (dr. Szájer József): - GULYÁS JÓZSEF, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2534 bebetonozása közvetlenül a választá sok előtt. Itt ugyanis megfelelő szakmai előélet, végzettség, ismeretek hiányával rendelkező emberek tudtak helyzetbe kerülni éppen azért, mert a szabályozás nem volt elég konkrét és nem volt elég körültekintő, nem támasztott ugyanis ilyen típusú követelmé nyeket. De ezzel kapcsolatosan egyébként elmondtuk az érveinket a törvény akkori vitájában, amire egyébként a választásokat követően került sor. Tehát a vonatkozó törvényi szabályozás megváltoztatását a kormányváltás után kezdeményeztük, és akkor ezt támog atta is egyébként az Országgyűlés többsége. A most tárgyalt kormányelőterjesztés, bár széles körű és terjedelmes változásokat tartalmaz, mégsem forgatja fel alapjaiban a korábbi szabályozást. Elismeri annak értékeit, ugyanakkor számos helyen pontosítja, e gyértelműbbé, alkalmazhatóbbá teszi azt. A törvényjavaslat a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításán túl tartalmazza többek között a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi törvény, valamint a M agyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi törvény módosítását is. Ezzel kapcsolatosan az SZDSZ álláspontjának érdemi kifejtésére az általános vita egy későbbi szakaszában képviselőtársaim fognak kitérni. Ami t az előterjesztés egészével kapcsolatosan érdemes megjegyezni, illetve kiemelni, az az, hogy az érintett kör számára több kedvező változást kezdeményez és eredményez majd a javaslat. Kiemelten kezeli az előterjesztés a közszolgálati jogviszony alá tartozó k erkölcsi és anyagi megbecsülését. Érdemi változást jelent, hogy a kormány ígéretével összhangban, kiterjeszti a szabályozás hatályát az ügykezelőkre, vagyis visszaállítja a közszolgálati jogviszonyukat, meghatározza az ügykezelői munka, illetve feladatk ör tartalmát, továbbá kimondja, hogy a feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető. Az ügykezelők közszolgálati jogviszonyának helyreállítását ezért úgy szabályozza a másfél évvel ezelőtti jogviszonyváltáshoz képest, hogy az semmiféle hátrányt ne jelentsen számukra. Kedvezően változik a szabályozás a jubileumi jutalom, az alapilletmény mértéke, a közszolgálati jogviszony számításának folyamatossága tekintetében is. Az előterjesztés úgy fogalmaz, hogy a költségvetési törvényben a pénzüg yminisztériumi tárcával egyetértésben szerepel az ügykezelőkre vonatkozó visszaszervezés költségének a 920 millió forintos költségfedezete. Ezzel kapcsolatosan ezen a ponton el kell mondanunk, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége úgy ítéli meg, hogy a közti sztviselői kart érintő költségkihatással járó változások terheit sem ebben az évben, sem jövőre nem szabad áthárítani az önkormányzatokra. Az önkormányzati rendszer ugyanis az elmúlt években felélte tartalékait, a csatlakozással együtt járó új kihívásoknak , továbbá a különböző településeken, városokban, falvakban vagy éppen a fővárosban élő polgárok helyi életminőséggel, szolgáltatásokkal, az intézményi alapellátással kapcsolatos jogos elvárásainak a ma érvényben lévő finanszírozási rendszerben az önkormány zatok már szinte képtelenek megfelelni. (20.30) A tarthatatlan helyzet megváltoztatásához ezért csak az önkormányzati finanszírozás reformján és ezzel összhangban az átfogó közigazgatási reformon keresztül juthatunk el. Ebből a szempontból minden olyan vál tozást támogatunk, amely a társulásos feladatellátás szereplőit elismeri, vagy más területen és más eszközökkel ösztönzi a társulások létrejöttét, és támogatja a térségi feladatellátást. Hasonlóképpen nem hárítható át a törvénymódosításhoz kapcsolódó többl etköltségek kifizetése a fegyveres testületekre sem. Nem szabad megterhelni például a megyei és a helyi rendőrkapitányságok költségvetését azzal, hogy gazdálkodják ki a többletköltségek fedezetét, mert arra feladataik ellátásának veszélyeztetése nélkül már nem képesek. Az illetménykiegészítés az önkormányzatok eltérő helyzetére tekintettel jelenleg a források hiánya miatt általánosan alanyi jogon nem biztosítható. Ezért a javaslat továbbra is fenntartja a helyi önkormányzat képviselőtestületének döntési sz abadságát az illetménykiegészítés bevezetésére. Kedvező változás, hogy a mértékre vonatkozóan csak felső határt állapít meg a javaslat. Ezzel lehetővé teszi, hogy például az önkormányzatok közül azok is képesek legyenek az
