Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 28 (67. szám) - Személyi ügy: - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló... - ELNÖK (dr. Szájer József): - GULYÁS JÓZSEF, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2535 illetménykiegészítés biztosításár a, amelyek eddig azért nem tudták vállalni azt, mert a felsőfokú végzettségűek esetében az alapilletmény 30 százalékos kiegészítése rendkívül megterhelte volna költségvetésüket. Míg, mondjuk, 10 vagy 20 százalékot már tudtak volna ugyan vállalni, ezt azonb an a korábbi szabályozás egyszerűen nem tette lehetővé számukra. A javaslat egységes illetménykiegészítés megállapíthatóságát teszi lehetővé a középiskolai végzettségű köztisztviselők számára is. Az érintettek számára kedvező az a változás, hogy míg korább an a képviselőtestületek évente döntöttek arról, hogy megadják vagy nem az illetménykiegészítést, addig 2003. július 1jétől már megszűnik ez a kiszolgáltatottság, vagyis biztonságot, kiszámíthatóságot teremt az új szabályozás. A törvényjavaslat a bérfesz ültségek elkerülése érdekében - a közalkalmazottakhoz hasonlóan - a közigazgatásban is az első besorolási osztályba tartozó felsőfokú végzettségűeknél biztosítja a 100 ezer forintos mértékű illetményt. Ennek érdekében az illetménytábla szorzószámait az els ő három fizetési fokozatban megemeli. Ezzel a Szabad Demokraták Szövetsége által szorgalmazott diplomásminimálbér megvalósul végre a köztisztviselői szférában is. Fontos kiemelni, hogy az előterjesztés a teljes köztisztviselői kar vonatkozásában növeli a ruházati költségtérítés mértékét, melyet az illetményalap kétszeresében határoz meg. Nem hallgatható el azonban az ezzel kapcsolatosan, hogy komoly feszültséget generál a közalkalmazottak és a köztisztviselők között ez a szabályozás, hiszen gondoljunk bele , azoknál az önkormányzatoknál lesz látványos ez a konfliktus, ahol a helyi költségvetésben a közalkalmazotti szférában nulla forint a pedagógusok, a közművelődési szakemberek, az egészségügyi és szociális területen munkát végzők ruházati költségtérítése. A köztisztviselők lakhatását elősegítő állami kezességvállalás szabályozása - ahogy erről Csabai Lászlóné képviselőtársam szólt is - a javasolt módosításokkal kedvezőbbé s egyben egyértelműbbé válik. A köztisztviselők körében a lakásmobilitás fokozódik azá ltal, hogy az állami kezességvállalás többször is igénybe vehető. Ennek azonban - annak érdekében, hogy ne lehessen visszaélni ezzel a támogatási formával - álláspontunk szerint helyesen feltétele az, hogy a korábbi kezességvállalással biztosított kölcsönr észt előbb vissza kell fizetnie a hitelintézetnek. Az idegen nyelv elsajátítására ösztönöz a nyelvpótlékkal kapcsolatos új szabályozás. Meggyőződésünk szerint ezen a területen valóban az ösztönző elemek erősítése a cé l, hiszen az idegennyelvtudás nemcsak a központi közigazgatásban lesz az uniós taggá válást követően a közigazgatás teljesítőképességét, működése hatékonyságát fokozó, meghatározó tényező, hanem egyre inkább regionális és kistérségi szinten is, sőt a térs égi feladatot ellátó településeken, később pedig valamennyi hivatalban. Az előterjesztés az államilag elismert nyelvvizsga egységes követelményrendszeréhez igazítja a nyelvpótlék megállapítására vonatkozó rendelkezéseket. Pontosan meghatározza, hogy milyen típusú nyelvvizsga esetén milyen mértékű nyelvpótlék állapítható meg. A kiemelt idegen nyelvek esetében a középfokú C típusú nyelvvizsgára vonatkozó pótlék mértékét 10 százalékkal megemeli, és ezáltal ösztönzi annak megszerzését, miközben a kiemelt nyelve kből az alapfokú nyelvvizsgára is állapít meg pótlékot. A javaslat kizárja az azonos típusú, de különböző fokozatú nyelvvizsgák esetében a pótlékok halmozódását, és a magasabb mértékű pótlékra jogosultságot határoz meg. Az előterjesztés bővíti a juttatások körét a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló üdülési csekk biztosításával. A köztisztviselő részére döntési szabadságot biztosít azzal, hogy az üdülési hozzájárulást a korábbi mérték szerint pénzben vagy a személyi jövedelemadó ról szóló törvénnyel összhangban üdülési csekkben kapja meg. Ahogy már korábban utaltam rá, az előterjesztés a köztisztviselői törvénnyel egyidejűleg, közös előterjesztésben kívánja a foglalkoztatási szabályok összhangjának megteremtése miatt, a jogalkalma zási tapasztalatok figyelembevételével a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló '96. évi törvényi szabályozást módosítani. A tervezet több
