Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 11 (47. szám) - Az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. KISS ELEMÉR, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
244 Gondoljunk az európai közlekedési folyosók rendszerébe illesztett gyorsforgalmi úthálózatra vagy másik példával élve a különböző védettségi szintű természeti területekből összeál ló országos ökológiai hálózatra. A terv tehát az ország távlati térszerkezetét meghatározó, az ország egészének működőképessége szempontjából meghatározó jelentőségű infrastruktúrarendszerekre és területfelhasználási kategóriákra vonatkozóan hoz döntéseke t, illetve tesz előírásokat. Nem foglalkozik olyan térségi jelentőségű építményekkel és területfelhasználási kérdésekkel, amelyek ugyan egy adott megye vagy régió szempontjából alapvető fontossággal bírnak, de országos kihatásuk nincsen. A helyi jelentőség ű hálózati kapcsolatokra és más építményekre tett javaslatok indokoltak lehetnek, de megoldásuk a megyei vagy a kiemelt térségi területrendezési tervekben lehetséges. Az országos terv javaslatai a lehetséges mértékig konkrétak, mégis ezeket - a terv nagy l éptékéből következően - inkább keret jellegűnek tekinthetjük. A keret jelleg azt jelenti, hogy az országos tervben foglaltak többszörös áttétellel, a megyei területrendezési terveken és a településrendezési terveken keresztül válnak egyre pontosabbakká és egyegy adott földrészlet vonatkozásában is értelmezhető előírássá. Az országos tervről szóló törvény így elsősorban a megyei és a települési önkormányzatok számára ad kötelezően figyelembe veendő útmutatást a megyei és települési szintű rendezési tervek e lkészítéséhez. Az országos szintű tervezésből fakadó sajátosságok mellett a terv másik fontos ismérve a műfajában rejlik. Ami önök előtt fekszik, az nem fejlesztési koncepció, nem a belátható távlaton belül megvalósítandó beruházások gyűjteménye, hanem egy műszaki és ökológiai szempontok alapján elkészített, hosszú távú érvénnyel megalkotott szabályrendszer. Az országos terv elfogadásáról szóló döntés nem az adott létesítmény rövid távú megvalósításáról való döntést jelenti, hanem az adott létesítmény szüks égességének és helyének megállapításáról szól, arról, hogy az adott létesítményre vagy az adott korlátozásra az ország kiegyensúlyozott fejlődése érdekében az adott helyen szükség van. A terv ebben az értelemben nem a fejlesztésre szolgáló erőforrások elos ztásának eszköze, hanem egy jövőképet vázol fel; olyan szabályokat foglal törvénybe, amelyek betartása esetén nagyobb távlatban az ország térszerkezete a tervben bemutatott módon, a fenntartható fejlődés elvének megfelelően alakul. Engedjék meg, hogy itt a településrendezés szakterületéről való analóg példával éljek. Ha elődeink annak idején, több mint száz éve nem jelölik ki és nem szabályozzák le a Nagykörút és a Hungária körút helyét, akkor ma nem lennének ezek a gyűrű alakú útvonalak Budapest településs zerkezetének meghatározó elemei. Ha most nem mondjuk ki és nem rögzítjük térben egy adott országos jelentőségű létesítmény szükségességét, illetve optimális helyét, akkor olyan területfelhasználási döntések következhetnek be, amelyek később lehetetlenné te szik vagy nagyon korlátozott mértékben teszik lehetővé az adott létesítmény megvalósítását. Mivel országos jelentőségű elemekről van szó, a döntés felelőssége is ezzel arányosan igen nagy. A terv például tartalmazza az M0s autópálya északnyugati szektorán ak megépítésére vonatkozó javaslatot, mivel erre az útszakaszra a gyorsforgalmi úthálózat teljessé tétele érdekében szükség van. A javaslat kezdettől fogva heves ellenérzést váltott ki az érintett önkormányzatokban és természetvédőkben. Adott esetben a ter mészetvédelem ágazati érdekei és az érintett települések lokális érdekei ütköztek az ország és az agglomerációs térség egészének működőképessége szempontjából fontos közérdekkel. Az országos terv elfogadásával ez esetben például önök arról fognak dönteni, hogy az említett északnyugati szektor megépítésére előbb vagy utóbb szükség van, helyét ki kell jelölni, és figyelembe kell venni mind Pest megye, mind a nyomvonalba eső települések rendezési terveinek elkészítésekor. A későbbi tervezési munkák és vizsgála tok során természetesen lehet és kell a konfliktusokat enyhítő műszaki megoldásokat megtalálni, de az országos tervről szóló törvény hatálybalépése után a továbbiakban már nem lehet megkérdőjelezni az út megépítésének szükségességét.
