Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 11 (47. szám) - Az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. KISS ELEMÉR, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
245 Tisztelt Képviselők! A z előbb szándékosan választottam ki a talán legkényesebb példát, amellyel kapcsolatos viták végigkísérték a terv készítésének folyamatát. Nem véletlenül, hiszen az adott esetben az érintettek a saját szempontjukból érthető és bizonyos szempontból méltányol ható érveket sorakoztattak fel a nyomvonal ellen vagy mellette. Hasonlóan heves vitát váltott ki az M3as autópálya Ukrajna felé történő kivezetésének lehetséges határmetszéspontja is, hiszen mind a Záhonynál, mind a Barabás térségében történő kivezetés in dokoltsága valamilyen szempontból kimutatható. A döntést azonban egyszer végül meg kell hozni. Az országos terv az előnyök és a hátrányok mérlegelése után mindkét esetben megtette a javaslatát, a végső döntést önök fogják meghozni a terv elfogadásával. Ha már az M3as autópálya példáját felhoztam, megjegyzem, hogy a terv a barabási kivezetés mellett alternatívaként a Záhony felé történő leágazást is tartalmazza. Az országos terv többi eleme talán kevésbé kavar fel indulatokat, ugyanis a terv hosszúhosszú e gyeztetési folyamat eredményeként nyerte el azt a formáját, amelyet benyújtott a kormány. Érvényesült az alulról való építkezés elve is, hiszen a tervezők értékelték a különböző készültségi fokban lévő megyei terveket, és beépítették azok használható, márm int országos szinten is értelmezhető javaslatait. A jogszabály által előírt ágazati és megyei önkormányzati egyeztetési kötelezettségen túlmenően regionális értekezletek szervezésére került sor minden régióban, ahol a régió szempontjából fontos kérdések me gvitatására nyílt lehetőség. Országos jelentőségű fórumok, például az Országos Területfejlesztési Tanács, az Országos Környezetvédelmi Tanács két alkalommal is tárgyalták a terv különböző készültségi fokban lévő dokumentumait, és támogatólag foglaltak állá st a terv szükségességét illetően. A hosszú előkészítési és egyeztetési folyamat eredményeképpen kialakult terv elfogadásának rendkívül nagy jelentősége van az ország távlati fejlődése szempontjából. Engedjék meg, hogy ezt néhány szóval érzékeltessem. A te rv elfogadásával, mint ahogy az előbb erre a konkrét példák említésével utaltam, eldöntésre kerülnek a közúthálózat és vasúthálózat országos szintű elemeinek alapvető kérdései, ezáltal megszűnnek az egyes építmények szükségességéről, helyéről, illetve nyom vonaláról szóló, önkormányzatokat és állampolgárokat megosztó viták. A terv elfogadása elejét veszi a szükségtelen párhuzamos fejlesztéseknek, másrészt biztonságot ad a beruházók számára a feltételek, követelmények előzetes tisztázásával. Ezen túlmenően a műszaki és ökológiai szempontokat figyelembe vevő korlátozások érvényesítésével a terv támpontot nyújt az országos területfejlesztési koncepciók és programok - aktuálisan például a nemzeti fejlesztési terv - véglegesítéséhez. A jogalkotás különféle szintje in elfogadásra kerülő területrendezési tervek összhangja és hierarchikus egymásra épülése érdekében az országos tervről szóló törvényjavaslatnak más vonatkozásában is kitüntetett szerepe van. Az ország térszerkezetére adott javaslaton túlmenően az országos tervnek meg kell határoznia még - az egységesség érdekében általános érvénnyel - a kiemelt térségek és a megyék területrendezési terveiben alkalmazható térségi területfelhasználási kategóriákat és térségi övezeteket, valamint a hozzájuk tartozó előírásoka t. (19.40) Erre alkotmányossági okokból is szükség volt, mert a megyei önkormányzatok csak ezen törvényi háttérrel tudják véglegesíteni, rendelettel jóváhagyni, és így az érintett települések felé kötelezően érvényesíteni saját megyei területrendezési terv eiket. Hasonló módon csak az országos terv elfogadása után lehet véglegesíteni és jóváhagyni az ország más kiemelt térségeire, például a budapesti agglomerációra, a VelenceVértes Kiemelt Üdülőkörzetre előkészített területrendezési terveket. Az agglomeráci ós terv például azért lenne fontos, mert ez tudná a budapesti agglomeráció területén megóvni a még be nem épített külterületeket a mértéktelen beépítéstől, más szóval rendezett mederben tartani a beépítésre szánt területek kijelölését.
