Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 4 (46. szám) - Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló, az Országgyűlés 2002. december 17-ei ülésnapján elfogadott, de ki nem hirdetett törvény vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SZŰCS LAJOS, a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
25 Nyomatékkal hangsúlyozom, két paragrafusát, és nem az egész törvényt, tehá t a feladatunk is arra terjed ki, hogy erről a két paragrafusról alakítsunk ki véleményt, illetve választ adjunk arra a kérdésre, hogy ebben a két paragrafusban értee bármilyen sérelem az egyházak alkotmányos és törvényes jogait. (Zaj.) Ezt a kérdést két részre bontva szeretném bemutatni a plenáris ülésnek, amennyiben képviselőtársaim megteszik azt a szívességet, hogy meghallgatnak. Először is arra a kérdésre kellett válaszolnunk, hogy sérülte az egyházak intézményalapítási joga, illetve változotte bármi lyen módon, akár az egyházak hátrányára, az intézmények finanszírozása. Ennek a kérdésnek a feltételét az tette indokolttá, hogy a köztársasági elnök átiratában is szerepel az egyházi intézmények kifejezés. A bizottság kormánypárti többsége nyomatékkal han gsúlyozta, hogy az intézményi működés - a köztársasági elnök úr átirata ellenére - semmilyen módon nem változott, és az egyházi intézményekben ellátásra szoruló állampolgárok semmilyen módon nem kerültek hátrányos helyzetbe. Szomorú, hogy az egész vitában az ellenzéki képviselők folyamatosan, és szakmai érvelésünk ellenére is tudatosan vagy tévedésből összemosták az egyházi intézmények finanszírozását a szociális alapellátás finanszírozásával. Tehát még egyszer - és most már inkább az ülésünket figyelemmel kísérő hallgatók kedvéért : szociális intézményeket az egyházak és más szervezetek továbbra is alanyi jogon alapíthatnak; ezeknek az intézményeknek a finanszírozása az ellátottak számától függően normatív módon történik, és az egyházi fenntartók ebben a f inanszírozási rendben különleges privilégiumot élveznek. Némiképp leegyszerűsítve: ha egy szociális intézmény ellátottja minden szervezet fenntartásában száz egységet ér, akkor ugyanez az ellátott az egyházi intézményben 147,7 egységet kap, tehát az egyház i intézmények körülbelül másfélszeres pénzből gazdálkodhatnak a többi nem állami fenntartóhoz viszonyítva. Nincs változás tehát sem a szociális intézmények alapításában, sem a finanszírozásában, és semmiféle egyházi jog nem sérült, a vallásos embereket sem miféle hátrány nem érte. Másodszor: választ kerestünk arra a kérdésre, hogy korlátozzae a törvény a szociális alapellátásban való egyházi részvételt. A köztársasági elnök úr átirata nem idézi a benyújtott törvényjavaslat 14. §át, amelyik világosan kimond ja, hogy a szociális alapellátásban az egyházak és más civil szervezetek korlátozás nélkül részt vehetnek, azonban az, hogy ezért térítést kapnake, attól függ, hogy az önkormányzatokkal megállapodásra jutnake vagy sem. Nyomatékkal szeretném hangsúlyozni, hogy a szociális alapellátás kötelezettségét az alkotmány az önkormányzatokra rója, következésképp a költségvetési forrásokat is csak oda teheti, ahova feladatot tehet. Az egyházakra feladatot kirónia alkotmányellenes lenne, az állam és az egyház szétvála sztásának alkotmányos elvét sértené. Hogy a hallgatóság is értse, mindössze három feladatcsoportról van szó: az étkeztetésről, a családsegítésről és az otthoni szociális gondozásról, amely feladatok természetükből adódóan, szükségszerűen nem kötődnek az eg yházak által fenntartott intézményekhez. Ez a támogatás lakosságarányos és az önkormányzati költségvetés része. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tehát logikusan: máshogy nem kerülhet ez a pénz más működtetőhöz, csak az önkormány zatokkal kötött szerződés jogán. Ezért a bizottság többségi véleménye szerint az egyházakat sérelem nem érte, és a bizottság többsége úgy döntött, hogy módosító indítványt benyújtani a köztársasági elnök átirata alapján nem kíván. Köszönöm szépen, elnök as szony. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Szűcs Lajos képviselő úrnak. Öné a szó. SZŰCS LAJOS , a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetőj e :
