Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 11 (47. szám) - A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény, a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény, az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrsé... - ELNÖK (Mandur László): - LENGYEL ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
239 bekezdése ugyan a jegyzőnek biztosít ilyen jogot, de a feladat végrehajtására ezzel foglalkozó társaságot bíznak meg az önkormányzatok, akik a tervezet szerint ezen adatokhoz nem juthatnak hozz á. A jegyzőknek biztosított jog viszont nem delegálható. A 3. § d) pontja alapján a hatósági jelzés körözését akkor is elrendelik, ha érvényesítő címkével el nem látott rendszámról van szó. Ha igen, akkor igen sok esetben kell a gépjármű átrendszámozását e lrendelni, ami az okmányirodáknak pluszterhet jelent, és az állampolgároknak pluszköltséget. Az előterjesztők arra is gondolhattak, hogy ha egy adott gépjármű forgalmi engedélyét és az érvényesítő címkével ellátott hatósági jelzést elvesztették, akkor anna k elrendelik a körözését. Ebben az esetben szintén javasoljuk a tervezet módosítását. A 17. § a jelenleg hátrányos törvényt egy újabb szakasszal tervezi kiegészíteni. A tervezethez fűzött miniszteri indoklásból a szándék érthető, azonban a tervezet szerint i megfogalmazással ilyenformán nem tudunk egyetérteni. Az eredetvizsgáló állomások technológiáját a hivatal fejlesztette ki, illetve fogja továbbfejleszteni? A hivatal és a tevékenysége elvégzésére polgári jogi szerződés alapján vállalkozó gazdasági társas ág kötelezettségének teljesítése érdekében a BMrendeletben előírt informatikai infrastruktúra kiépítését a költségvetés finanszírozta, vagy tervezi megváltani? Vagy az adatvédelem a hivatal feladata? Véleményünk szerint a hivatal csak a törvény céljának m egvalósítása erejéig hatalmazható fel képzés, vizsga szervezésére, ha a hivatal alaptevékenységét nézzük, akkor csak a vizsga szervezésére. A továbbképzés kérdése még akkor sem vetődhetne fel, ha elfogadnánk a hivatal vizsgaszervezési jogát. Ezért javasolj uk a bekezdés törlését. A (2) bekezdéssel kapcsolatban csak az a kérdés, hogy ki fizeti a révészt. Az adatok törvénytervezet szerinti továbbítási kötelezettségének előírása a tevékenység elvégzésében közreműködő gazdasági szervezetek részéről további jelen tős fejlesztéseket igényel. A másik megoldás a költségvetési finanszírozás. Gondolom, ez egy elvetendő megoldás. Marad a szerződésmódosítás, amelynek hivatkozási alapja csak a jelenlegi tervezetre való hivatkozás lehet, amihez mi nem szeretnénk asszisztáln i. A fentiek alapján javasoljuk a 17. § újragondolását. A 18. § (1) bekezdéséhez annyi megjegyzést fűznénk, valaki árulja már el a tervezet és a hatályos törvény szövege közötti különbséget. A 18. § (2) bekezdéséhez csak annyit szeretnénk hozzáfűzni, hogy a vizsgálóállomás, illetve annak szakértője súlyos kötelezettségszegést nem tud elkövetni. A hivatallal szemben a vállalkozói adatkérési, adatszolgáltatási teljesítési kötelezettség, ami nem szerződéses magatartás, polgári jogi felelősség, súlyos esetben a zonnali felmondási lehetőség. A vizsgálóállomás ugyanis vagy a telephelye, vagy alvállalkozója. A polgári jogi szabályok szerint a vállalkozó, amikor engedéllyel von be alvállalkozót az általa vállalt feladatba, jelen esetben pedig erről van szó, annak tev ékenységéért úgy felel, mintha azt maga végezte volna el. Megjegyezni kívánom, hogy a jelenleg hatályos BMrendelet szerint a vállalkozóknak kötelező felelősségbiztosítással kell rendelkezniük. Így a harmadik félnek, a megrendelőnek okozott kár megtérülése kötelezően biztosított. Természetesen ennek költségei már beépítésre kerültek a szolgáltatási árba. A tervezet igen magasra emeli a feladatra kiképzett alkalmazottak titulusát, ugyanis szakértők. Eszerint az okmányügyintézők egyben okmányszakértők is, a v izsgálatot végző, erre kiképzett szakemberek pedig mindenki megelégedésére végezték tevékenységüket. (19.10) Tévedésük minimálisnak mondható. Ha a tervezet készítői azért akarják a tervezet szerinti szigorítást bevezetni, mert indult olyan büntetőeljárás, ahol egyes munkavállalók érintve voltak, úgy felhívom szíves figyelmüket arra az apró momentumra, hogy az eljárásban érintett felügyeletek, okmányirodák ilyen indokkal nem kerültek bezárásra. Ha az eljárásban érintett közigazgatási szervezetek tevékenység e az általa alkalmazott köztisztviselő, közalkalmazott, munkavállaló szabályszegő magatartása miatt az adott törvény
