Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 11 (47. szám) - A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény, a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény, az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrsé... - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
240 alapján nem kerül korlátozásra, akkor mi a jogalapja a szervezetnek? Az alkotmányt tanulmányozva nem találtam olyan kitételt, hogy a köziga zgatásra és annak alkalmazottaira a felelősség kérdésében külön szabályok vonatkoznának. Egyedül a polgári jogunk fogalmaz meg külön kártérítési szabályokat, de ez alapján is az igazgatás élvez előnyöket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időker et leteltét.) az alkalmazott által okozott kár tekintetében, így ezzel sem tudunk egyetérteni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig megadom a szót SzentIványi Istvánnak, a Szabad Demokraták Szövetsége k épviselőcsoportjának nevében fölszólalni kívánó képviselőnek. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jelenleg hatályos törvény 2000. január 1je óta van érvén yben, tehát joggal merül fel az a kérdés, hogy mi indokolja ilyen rövid határidőn belüli módosítását. Valóban, ezt a kérdés nyilván sokat föltették, és számomra sem volt az első pillanatban világos, hogy szükségese ilyen rövid határidőn belül egy törvényt módosítani, miért nem láthattuk előre mindazokat a problémákat, amelyeket most ez a törvényjavaslat orvosolni kíván. Az első válasz erre nyilvánvalóan az, hogy a törvény működése során felhalmozott tapasztalatok azt kívánják, hogy tekintsük át, módosítsuk , tegyük korszerűbbé ezt a törvényt. A második fontos elv, ami arra ösztönöz, hogy a törvényen változtatnunk kell, az eljárási szabályok egyszerűsítésének szándéka. Önmagában ezzel a célkitűzéssel is egyetértünk, hiszen a cél az, hogy minél egyszerűbb eljá rási szabályok határozzák meg a hétköznapjainkat, az életünket. Ennek a törvénynek az én megítélésem és a szabad demokraták megítélése szerint a legfontosabb része a fogyatékosok közlekedési esélyegyenlőségének megteremtése. Nyilván ez a törvény nemcsak er ről szól és ennek csak egy részéről szól, de mégis ez az az üzenet, amelyet szeretnénk eljuttatni a magyar társadalomba, amely kiemeli ezt a törvénymódosítást a szokványos törvénymódosítások közül. A törvénymódosítás alapja egy 1988ban elfogadott európai uniós ajánlás. Ez az ajánlás a fogyatékosokról szól alapvetően, és sok egyéb mellett meghatározza a fogyatékosok számára nyújtandó parkolási kártyák, illetve okmányok szabályait, kiadásának rendjét és a kártyákra vonatkozó előírásokat. Ezt egyébként a 100/ 1999es országgyűlési határozat is megerősíti, ami egy országos fogyatékossági programmal foglalkozik, és ez kimondja mint végső célt a közlekedési esélyegyenlőség megteremtését, annak a lehetőségnek a felmutatását, hogy a fogyatékosok is a célállomáshoz a lehető legközelebb, a lehető legkényelmesebb módon parkolhassanak. Nyilvánvaló, hogy ezt csak egy egységes rend tudja megteremteni. Sokan kérdezhették, hogy miért nem volt jó az eddigi rendszer, hiszen mindannyian láttuk az autókra kifüggesztett vagy kira gasztott, fogyatékosságot jelző matricákat. Nyilvánvaló a válasz is erre: az elmúlt időszak bizonyította, hogy nagyon sok visszaélés történt ezekkel a matricákkal, engedélyekkel. Egy olyan rendszerre van szükség, amely egyfelől jól követhető, folyamatos és naprakész nyilvántartással rendelkezik, és az egész kérdéskör biztosított és szabályozott a visszaélésekkel szemben. Mi abból indulunk ki, hogy a törvényjavaslatnak ezek a rendelkezései jók, a cél elérésére alkalmasak. Nem mondjuk, hogy tökéletes, módosít ó javaslatunk ez ügyben lesz, hiszen szeretnénk még könnyebbé, még könnyebben elérhetővé tenni a fogyatékosok számára, de az irányt és a célkitűzést jónak tartjuk. A törvénymódosító javaslatban még két olyan elemet fedeztü nk fel, amelyet mi támogatunk, amelyeknek a célkitűzéseivel egyetértünk; részletszabályok módosítására természetesen a későbbiekben sor kerülhet. Az első ezek közül az eredetiségvizsgálat feletti ellenőrzési jogkörnek a
