Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 8 (64. szám) - A kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló beszámoló; a kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló 2000. évi jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat, valamint... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
2064 És néhány észrevétel az önök Széchenyi vállalkozáserősítő programjával kapcsolatosan. Úgy gondoljuk - és ez általánosan elmondható , nagyon nem jó gyakorlat az, amelyet önök folytatni szeretnének, hogy a hitelek oldaláról próbálj ák a vállalkozókat valamilyen módon helyzetbe juttatni, hiszen - vezérszónoki felszólalásban is elhangzott már, most, az előbbi hozzászólásban is elhangzott - bizonybizony, a hazai kis- és középvállalkozásokra az a jellemző, hogy tartósan tőkehiánnyal küz denek. És kérem szépen, hiába van itt önöknek egy nagyon szép kiadványa, amely összefoglalja azokat a projekteket, amelyeket önök most az elkövetkezendő esztendőben vagy az előttünk lévő esztendőben finanszírozni akarnak, a nagy baj az, hogy hiába adnak va lakinek kamattámogatást, amikor a bankok egyszerűen nem ítélik őket hitelképeseknek. Márpedig most egyre inkább ez a folyamat zajlik, egyre kevesebb kis- és középvállalkozás jut banki hitelekhez, tehát a végén majd nem lesz kinek odaadni azt a bizonyos kam attámogatást. És meg kell nézni, kérem szépen, képviselőtársaim, hogy önök a meghirdetett pályázatokban milyen pályázati célközönséget céloznak meg, milyen darabszámmal. A legnagyobb, amit megcéloznak, az 14001500 fős, és komolyan mondom, elképesztő, amik or azt mondják, hogy a mikro, kis- és középvállalkozások interneten való megjelenésének támogatása. No, ez az önök számára a legnagyobb célközönség, mert itt azt mondják, hogy 14001500 vállalkozás az, amelyet meg szeretnének szólítani. S megint, csak hog y önöket idézzem: a Széchenyitervben nem volt meg a megfelelő mérési lehetőség. Nos, itt most alkottak megfelelő mérési lehetőséget indikátorok alapján, mégpedig a honlapra látogatók száma, a honlapra felkerülő adatok mennyisége és a vállalkozás értékesít ésének bővülése az interneten való megjelenésnek köszönhetően. Na, ilyen konkrét, kézzelfogható indikátorokat jelölnek önök meg a támogatás hatékonyságának megjelölésére! Hát könyörgök, aki az internetben és a számítástechnikában kicsit is jártas, az tudja , hogy bárki, bármikor az indikátorok csodálatos számait produkálhatja - csak éppen a hatékonyság lesz nagyjából a nullával egyenlő. Tehát mi úgy látjuk, önök rossz úton járnak, és hogy ezt alátámasszam: tessenek alapul venni például az európai uniós támog atási rendszert. (15.40) Ha az Európai Unió is úgy gondolná, hogy kamattámogatásra és a hitelek támogatására kellene fordítani a pénzt, mert az lenne a leghatékonyabb, akkor valószínű, hogy a csatlakozni kívánó országoknak sem közvetlen tőkejuttatást adna, hanem valamiféle kamattámogatásban gondolkodna. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Józsa István úr, az MSZP képviselője. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az, hogy nem vagyok egy véleményen a Széchenyitervet illetően Márton Attila képviselő úrral, még nem ragadtatott volna szólásra, mert ez a korábbi viták során is kiderült számomra. Azt viszont szeretném pontosítani, matematikus mérnökként ho zzászoktam, hogy nagyon precízen, pontosan fogalmazok: én a kis- és középvállalkozásokról beszéltem, tehát leszűkítve a Széchenyiterven belül, hogy ez a vállalkozói kategória két évben, ami valószínűleg nem azonos az ön statisztikájával és túlnyúlik a jel entés tartalmán, tehát 20012002ben 6670 nyertes pályázat volt. Én nem mondom, hogy ez önmagában nem szép szám, még azt sem mondanám, vagy nem vitatom, hogy ez jó nyerési arányt takar. Azt viszont azért vitatom, hogy az összes működő vállalkozáshoz viszon yítva ez nem olyan túl nagy szám. Az 500 milliósok klubjáról pedig csak annyit, hogy rákérdeztem, milyen beruházásra mentek el. Ezeknek a beruházásoknak a jövedelmezőségét kellene megnézni. Mert az, hogy a nemzeti vagyon ezzel gyarapodott, hogy valaki vala hol épített egy szállodát, biztos, hogy tényszerűen, könyv szerinti értéken kimutatható, ha az anyagot belerakták, és a munkát elvégezték. Viszont hogy ennek mennyi
