Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 8 (64. szám) - A kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló beszámoló; a kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló 2000. évi jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat, valamint... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BÁNKI ERIK (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
2065 a hozadéka, mennyi az, amit önök úgy globálisan nagy gazdaságélénkülésnek mondanak, ahhoz a zért kicsit alaposabb vizsgálat kellene, amire nem ad lehetőséget a kiírás. Még egy mondat, a túlköltekezésünket említette. Most úgy gondolja, hogy az Európai Unióba a korábbi, a Fideszkormány által beállított egészségügyi dolgozók fizetésszintjén és peda gógusok fizetésszintjén kellett volna bemennünk? Én úgy gondolom, hogy nem. Tehát ha lehet, ezt a részét a kormányzati politikának kevéssé kritizálják. Köszönöm. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Bánki Erik ú r, a Fidesz képviselője. BÁNKI ERIK (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Valóban, azt hiszem, nem fogunk egymás között dűlőre jutni a támogatások rendszerének megítélésében, hiszen továbbra is szeretném erősíteni azt a szá lat, amit Szijjártó Péter és Márton Attila képviselőtársaim is vittek. Nagyon sok fórumon vettünk részt 2000ben, amikor a Széchenyiterves pályázati rendszer előkészületei folytak, és az volt az egyöntetű benyomásunk, a gazdaság bármely szektorát is tekin tjük, hogy a kis- és középvállalkozások legnagyobb problémája az volt, hogy egyszerűen nem tudnak hitelhez jutni. Nem azért nem tudnak hitelhez jutni, és nem azért nem folyamodnak hitelért, mert azoknak esetleg a kamatai elviselhetetlen mértékűek lennének, mert 2000re már kezdett teljesen elviselhetővé válni az a piaci kamatszint, amit elért ez a vállalkozói réteg. Hanem az volt a baj, hogy a hitelminősítés során egyszerűen kiestek ezek a vállalkozások a banki feltételrendszerek szigorúságának köszönhetően , éppen ezért nem jutottak hozzá. Tíztizenöt bankot kellett végigjárniuk, és sajnos egyik helyen sem jutottak hozzá olyan hosszú távú hitellehetőséghez, olyan konstrukcióhoz, amely kiszámíthatóvá tette volna a beruházásra vagy fejlesztésre felvett hitel v isszafizethetőségét. Egyöntetű volt a vélemény arra vonatkozóan, hogy a feltőkésítés az, ami a legnagyobb segítséget nyújtja ennek a rétegnek, és éppen ezért nagyon helyesen döntött a kormány a vissza nem térítendő támogatások mellett. Ahogy képviselőtársa m, Márton Attila is említette, ha mondjuk, a turizmus területén nézzük ezeket a beruházásokat, akkor jól látható, hogy egy olyan generátorszerepet vállaltak fel azok az önkormányzatok és vállalkozások, amelyek akár az egészségturizmus, akár a turizmus más ágazatai terén termékfejlesztést indítottak, hogy nemcsak közvetlenül ott keletkeztek új munkahelyek, hanem az ahhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokban megjelenő fejlesztéseknek köszönhetően megint csak új munkahelyeket teremtettek; úgy bővítették a v állalkozók lehetőségeit, hogy az a térségek foglalkoztatáspolitikájára is jótékony hatással volt. Köszönöm, elnök úr, a szót. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Szalay Gábor államtitkár úr. Bár… SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Kép viselőtársaim! Márton Attila képviselő úr és Bánki Erik képviselő úr is említették, a legnagyobb baj az új elképzeléseinkkel kapcsolatosan az, hogy alapvetően áttette a súlypontot az ingyenes pénzosztogatásról a hitelfelvételre, miközben a hitelfelvétel ne m alkalmas támogatási forma - mármint szerintük - a kis- és középvállalkozói szektor részére. Nos, hallhattuk MDFes képviselőtársunktól, Püski képviselő úrtól, hogy korrekt számokat tartalmaznak a GKM által önök elé terjesztett beszámolók. Akkor hadd emlé keztessem önöket arra, hogy a 2001. év során a Széchenyiterv kapcsán összesen 2616 nyertes pályázat volt, és ez a 2616 nyertes pályázat összesen 19 milliárd forinthoz jutott az ingyenpénzosztogató Széchenyiterv kapcsán. Ezzel szemben ugyanebben az évben , ami a hitelfelvételt illeti, és itt ismét a számokat idézném, mármint a jelentés számait, 51 871 alkalommal 1424 milliárd forintnyi hitelt vettek föl ugyanezen réteg, tehát a kis- és középvállalkozók részéről.
