Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 8 (64. szám) - A kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló beszámoló; a kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló 2000. évi jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat, valamint... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MÁRTON ATTILA (Fidesz):
2063 Józsa képviselő úr a vezérszónoklatában néhány pontatlanságot ejtett, ugyanis azt mondta, mindössze hatezer nyertes pályázat volt 2001ben. Nos, az a statis ztikai adatsor, amelyet a Gazdasági Minisztériumból megkaptunk, bizony ennél lényegesen nagyobb számokat tartalmaz. Talán pontosítania kellene ezeket a számokat, és talán lényegesen jobb lenne a kép is. Többször elhangzott a jelenlegi kormánypárti képvisel őtársaim szájából, hogy a Széchenyiterv nem volt jó, merthogy több százezer csalódott vállalkozó volt. Kérem szépen, én úgy gondolom, csalódni csak az tud, aki bead pályázatot, úgy gondolja, hogy az a pályázat jó volt, színvonalas volt, eredményesnek kell ett volna lennie, de mégsem nyert. Nos, a 75, illetve 80 százalékos eredményesség azt mutatja, hogy bizonybizony, ezek a pályázatok nagy részben jók voltak, így hát messze nem lehet százezres nagyságrendről beszélni, amikor a kis- és középvállalkozók csal ódottságáról beszélünk, hiszen - még egyszer mondom - ha valaki nem ad be pályázatot, az nagy valószínűséggel nem is fog tudni nyerni, így azután csalódni sem nagyon van oka. Kuncze Gábor azt mondta: nagyon fontos dolog, amire mindenképpen tekintettel kell lennünk, hogy 2000 óta folyamatosan csökken a gazdasági fejlődés mértéke. Azonban egy dolog elhangzott a miniszteri expozéban és hozzászólásban is, hogy a kis- és közepes vállalkozások 2000ben a magyar export 20 százalékát, míg 2001ben a 25 százalékát a dták. Vélhetően ez a kis- és középvállalkozásfejlesztési programnak is köszönhető volt, hogy ilyen arányú és ilyen mértékű javulást tudtak elérni. Tehát összességében mi úgy látjuk, hogy ez a Széchenyiterv mindenképpen jó és eredményes volt. Én vitába sz állnék azzal a mondatukkal is, amelyet szintén oly sokszor szoktak idézni, hogy kevesek kaptak sok pénzt. Ebben, ha csak magukat a szavakat nézzük, akkor talán van igazság, viszont meg kell nézni, hogy ez a sok pénz milyen beruházásokra ment. Kérem tisztel ettel, amit önök kifogásolnak, a több százmillió forintos támogatások konkrét, kézzelfogható projektek, konkrét, megvalósult beruházások. Csak szeretném felhívni a figyelmüket, hogy ezeknek a beruházásoknak egy jelentős részét már önök adták át, illetve az önök kormányának a képviselői adták át Széchenyiterves pénzekből. Ha a saját választókörzetemre gondolok, akkor csak két ilyen beruházást tudok hirtelen mondani, és valószínű, hogy rövidesen elkészül még a többi is. Az egyik például a hajdúszoboszlói gyó gyfürdő beruházási projektje, amely 1 milliárd forintot kapott támogatásként. És szeretném hozzátenni, hogy bizony a térségnek és a Szoboszlón élő vállalkozóknak is alapvetően meghatározó jelentőségű ez a fejlesztés. Tehát amikor arra akarják leszűkíteni é s kisarkítani, hogy bizonybizony, ezek a pénzek, ezek a jelentős összegek csak nagyon kevesekhez jutottak el, akkor arra szeretném felhívni a figyelmet - ami egyébként a miniszter úr expozéjában is elhangzott , hogy ezeknek a beruházásoknak a valós gazda sági hatását majd akkor lehet igazán egzakt módon lemérni, amikor ezek a beruházások már ténylegesen dolgoznak, termőre fordultak, működnek. No, én úgy gondolom, ezeknek a beruházásoknak nagyon komoly, konkrét, kézzelfogható, vállalkozáserősítő hatása van, hiszen lehet, hogy látszólag egy helyre ment sok pénz, de ugyanakkor nagyon komoly vállalkozásélénkítő és erősítő helyi hatása van, vagy urambocsá! mondom azt, hogy regionális hatása van. És ha már itt tartunk, akkor úgy gondolom, lett volna még néhány o lyan projekt, amelyekre bizony egykét feladatra valóban nagyon komoly pénzeket kellett volna adni, eredendően volt is erre szándék. Csak két konkrét példát említek: mondjuk, a regionális repülőterek fejlesztése, amelyek viszont kifejezetten regionális gaz daságfejlesztési hatással bírtak volna, és sajnálatos módon önök a kormányra kerülésük után lényegében negligálták ezeket a pályázatokat. Így sem a sármelléki, sem a debreceni repülőtér fejlesztéséhez szükséges források nem állnak rendelkezésre, tehát ezek a hatások sajnos vagy nem, vagy csak időben nagyonnagyon elcsúszva érvényesülhetnek majd, holott meggyőződésem - és nemcsak nekem, hanem a környék országgyűlési képviselőinek is , hogy bizony ezek is nagy projektek, nagy összegű projektek, de regionális hatásúak lehettek volna.
