Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 8 (64. szám) - Az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. BARTHA LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2020 látszott, hogy az egyszeri béremelés csak a kampányidőszakra időzített lépés volt, és kettős célt szolgált. Először is megpróbálták, megpróbálják a dolgozók, orvosok, nővérek, műtősnők, asszisztensek, beteghordók figyelmét elterelni azokr ól a lépésekről, amelyek már a jövő évben is befolyásolni fogják az életüket, és hosszú távon meghatározzák a saját sorsukat és családjaik sorsát. A másik burkolt cél az volt, hogy ezzel a helyzettel ellehetetlenítsék az önkormányzatokat, és az amúgy is ro ssz helyzetben lévő egészségügyi intézményeket a működőképességük határára sodorják. Az önkormányzatoknak így nem marad más választása, mint megválni az egészségügyi intézményektől, áron alul értékesíteni az egészségügyi vagyont. A technika ismerős lehet, hiszen más területeken hasonlóan zajlottak le privatizációk a nyolcvanas évek végén és a '9498as parlamenti időszak alatt. Ez önmagában azonban nem volt elég. Biztosra akar menni a kormányhoz közel álló, többségében külföldi tőkéscsoport. Azokat az intéz ményeket szeretnék ugyanis megszerezni, amelyek az ingatlanvagyonukból, a lakosság ellátottsága szempontjából és a finanszírozási anomáliákból adódóan akár gyors profit megszerzését is lehetővé teszik. Erre az eszköz: a kórházkonszolidáció álcája, hiszen a programban jelentkező intézmények esetében a kórház irányítását a minisztérium által delegált - idézőjelben - „kormányhű szakértők” kezébe adják, és ők a jelentéseikkel mintegy privatizációs térképet rajzolnak fel a külföldi befektetők előtt. Azt gondolo m, e tárca sem gondolta soha komolyan, hogy 2 milliárd forint elég lehet a magyar egészségügy konszolidációjához. Tehát a képlet még egyszer: figyelemelterelés a dolgozók körében az egyszeri béremeléssel; a költségvetésen keresztül lehetetlen helyzetbe hoz ni az önkormányzatokat, az önkormányzatokon keresztül az egészségügyi intézményeket; a kórházkonszolidáció álcájával adatok szerzése az intézményekről, és ezzel kierőszakolt privatizáció gerjesztése. És mindezt most kívánják, az egészségügyi szolgáltatókr ól és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló előterjesztéssel törvényerőre emelni, majd mindezt a betegekkel megfizettetni. Jogos a kérdés tehát: kórháztörvény a betegek vagy a profit védelmében? Ahhoz, hogy pontos választ kaphassunk, elkerü lhetetlen az önök által felfüggesztett, a polgári kormány által megalkotott törvény és a beterjesztett javaslat párhuzamba állítása. (11.10) A polgári kormány idején megszületett úgynevezett kórháztörvény elfogadását rengeteg szakmai, társadalmi vita előzt e meg, többször kezdeményeztünk többpárti parlamenti egyeztetéseket is mind a beterjesztés benyújtása előtt, mind azt követően is. (Dr. Vojnik Mária: Egyszer sem. - Dr. Kökény Mihály: Virtuálisan.) Ennek eredményeként széles szakmai és társadalmi konszenzu s alakult ki. Az Orbánkormány idején kidolgozott koncepció négy pilléren nyugszik. 1. A legfontosabb a betegek védelme, a betegellátás folyamatosságának biztosítása. 2. Az egészségügyi dolgozók védelme, melyet mutat az is, hogy külön szakasz foglalkozott ezzel a kérdéssel, hogy biztosítani tudjuk a választási lehetőségeket a dolgozók előtt. Ők dönthették volna el idén január 1jétől, milyen formában kívánnak dolgozni, de önök megfosztották ettől a lehetőségtől az egészségügyi dolgozókat. 3. A vállalt forrá sok biztosítása az egészségügy számára, 607608 milliárd forintot vállalt az Orbánkormány. 4. Az egészségügyi vagyon, a magyar tulajdon védelme. Ezeket az értékeket tekintette prioritásának a közel egy éve felfüggesztett törvény, nem vitatva azt a tényt, hogy az ágazatnak, az egészségügynek szüksége van a pluszforrásokra. De az első számunkra a betegellátás garanciái és az egészségügyi dolgozók továbbfoglalkoztatásának biztosítékai voltak e témakörben is. Mit látunk ugyanakkor a benyújtott törvénytervezetb en? A törvénytervezetet minden állítás ellenére semmilyen érdemi vita, egyeztetés nem előzte meg. Kísérlet sem történt sem szakmai, sem társadalmi, sem politikai egyeztetésre. Valószínű, nem így gondolták az egészségügy szereplői a társadalmi párbeszéd kor mányának a működését. De tudják, képviselőtársaim, a remény hal meg utoljára. Aggodalmunk az egészségügyért - látva ezt a törvénytervezetet - csak fokozódott. Azt szeretnénk elérni, hogy megragadjuk az utolsó esélyt, nem szeretnénk elmulasztani azt, hogy ö nökkel egy egyeztetést folytassunk, ezért azt kezdeményezzük a FideszMagyar Polgári Párt
