Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 8 (64. szám) - Az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. SCHVARCZ TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2018 Ha ezeket a befektetőket irányított, szabályozott módon be lehet engedni, akkor nem félek attól, hogy “lenyúlják” a piacot, hiszen ők eddig is értünk és belőlünk éltek. Ha ezt most szabályozottan meg tudják tenni, ha részei lesznek valamilyen társként abban a kórházban, ahova eddig is szállítottak, nem kell félni attól, hogy piacot vesznek, hiszen egyikük sem fedi le az egész beszállítói piacot sem gyógyszer, sem segédeszköz, sem berendezések vonatkozásában. Egyetlenegy gyógyszergyártó sem uralkodik az összes termékével, egyetlenegy műszerszállító sem uralkodik te ljes egészében a piacon. Ha valamilyen módon benne lehet a kórházban tőkéstársként, akkor az egyrészt mindenképpen befektetésbővülés, tőkebővülés és mindenképpen szabályozottabb, költséghatékonyabb gazdálkodást igényel, és végül is javítja az ellátás színv onalát, hiszen hiányt pótol, és pluszellátást jelent. Igen jó példa erre a művesekezelőké, akik 90 százalékban uralják a piacot, profitorientáltak, mégis, ha nem lettek volna, sok ember halt volna meg veseelégtelenségben. Kétségtelen, hogy a törvény beterj esztése kapcsán vannak bennünk kételyek, hiszen ránk nem jellemző az a túlzott, megalapozatlan magabiztosság, amivel a korábbi törvényt beterjesztették. A korábbi törvény körüli sajtó- és politikai píár egyszerűen mindenhatónak kiáltotta ki a régi törvényt . Tisztelt Ház! Számomra érthetetlen az, ami most a törvény körül folyik, amit azok művelnek, akik a korábbi rosszabb törvényt megszavazták. Ők most népszavazást, aláírásgyűjtést emlegetnek. Az egyik: ha ezt a törvényjavaslatot nem tartják elégtelennek, ak kor javaslom, hogy azok, akik az előző törvényt megszavazták, gondolják végig, hogy az általuk akkor a parlamenten átvitt törvény minőségileg jobb ellátást kínált volnae, vagy a szolgáltatásokhoz való egyenlőbb hozzáférést tett volnae lehetővé. Bár lehet méltatni a törvényt, ezt is, a jelenlegit is, én csak egy szükséges, de nem elégséges lépésnek tartom a betegellátás hozzáférhetőségének és minőségének javítása útján. Ebben talán közös is lehetne a véleményünk. A viták során és itt is többször elhangzott , hogy ez kórháztörvény, illetve privatizációs törvény. Ez a törvényjavaslat erről a két dologról nem szól. Nem a kórházakról szól, hanem az egészségügyi szolgáltatókról, a szolgáltatásokról általánosságban, és nem privatizációról, hanem a közszolgáltatáso k szervezéséről általánosságban. Ugyanakkor viszont nyilvánvaló, hogy nem érint egy csomó kérdést. Nem érinti a finanszírozás, adott esetben valóban nem érinti az amortizáció kérdését, és még sok más nem került bele ebbe a törvénybe, amivel általánosságban az egészségügyi átalakítás reformkoncepciója jár; bár a “reform” szót idézőjelbe kell tenni, mert azt ma már senki sem szereti. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szabad a lakosságban azt a hiú ábrándot kelteni, hogy egy nem megfelelő színvonalú vagy nem haté kony egészségügyi szolgáltatás az ő javát szolgálja, hiszen abban, hogy legyen olyan intézmény, ahol egykét műtétet csinálnak nem megfelelő személyzettel, sem a szakma, sem a politikusok, sem az egészségügyi kormányzat nem lehet partner. (11.00) Meggyőződ ésem ugyanis, hogy a magyar egészségügyben csak akkor lesz igazi előrelépés, ha az ágazatot a gazdaságpolitikai súlyának megfelelően kezeljük, és a megbontott rend helyett, magasabb szinten, egy új rendet hozunk létre. Széchenyi tervei történelmi távlatból nézve inkább fontolva haladónak tűntek, mégis fenekedtek ellene a régi rend hívei. Kínosan hasonlít erre a jelenlegi helyzet, amikor egy kiegyensúlyozott törvényjavaslattal szemben egységfrontba tömörülnek a minden változástól rettegők, a régi, megszokott rend hívei és a jelenlegi rendetlenség haszonélvezői - ez az idézet Mikola miniszter úr korábbi beterjesztéséből származik. Ez a törvényjavaslat megválaszolja az egészségügy mai problémáinak legfontosabb kérdéseit. Ezek a kérdések a következők: garantálja az egészségügyi ellátás biztonságát és színvonalát, a benne szereplő számos garanciális elemmel. Ez a javaslat az egészségügybe tőkebevonást jelent. Az ellenzék ugyan tőkekivonást említ, de kérdezem: ha valaki tőkét fektet az egészségügybe, és ott tulajdo nostárs is lehet, minimum a költségeinél szeretne lenni. Ha nem botor befektető, akkor nem
