Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 8 (64. szám) - Az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. SCHVARCZ TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2015 Kifogásoltuk továbbá, hogy a törvényjavaslat nem ad választ arra, miképpen kívánja az előző kórháztörvényben kidolgozott koncepció alappillérei közül az egészségügyi közszolgáltatásokról való gondoskodás, valamint ehhez kapcsolódóan a finanszírozá si reform megvalósítását biztosítani. Az egészségügyi szaktárca által benyújtott mostani javaslat ugyanis szakít az előző évek gyakorlatával, és az egészségügyi intézmények tulajdonosi fenntartásában, valamint az egészségügyi szolgáltatások tekintetében ko rlátlan teret kíván biztosítani a profitorientált gazdasági társaságok és szakmai befektetők számára. Meggyőződésünk szerint az intézményi privatizációt meg kell előznie az ágazat feltőkésítésének, mert ha egy forráshiányos rendszerben tulajdonosfenntartó i hatáskörrel beengedik a magántőkét, és nem teremtik meg ehhez a kellő szakmai feltételeket, akkor ez ronthatja az ellátás színvonalát, betegoldalról pedig a minőségi ellátáshoz való hozzáférés esélyét. Aggályosnak tartottuk, hogy a jelenlegi törvényjavas lat lehetővé teszi, hogy az eddigi, többségében önkormányzati kézben lévő egészségügyi intézmények, kórházak tulajdona akár száz százalékban is magánkézbe kerülhet. A javaslat szerint nem kell ehhez más, csak bankgarancia vagy pénzbeni letét, amelynek megs zerzése manapság egy jó kapcsolatrendszerrel bíró befektető számára igazán nem jelenthet problémát; főként annak tükrében, hogy a sok nehézség ellenére a magyarországi kórházak ma is jelentős alapvagyoni értékkel bírnak, amely akár nagy összegű hitel felvé teléhez is elegendő garanciát jelenthet bármely befektető számára. Ezek alapján a nem megbízható vállalkozók kizárására nem sok törvényes eszközt látunk. A kérdés csupán az, hogy vajon ki fog felelni ezek után az egészségügyi szolgáltatások ellátási színvo naláért. További kérdésként merült fel, hogy mi fog történni azokkal a már privatizált szolgáltatásokkal, amelyek ellátói szerzett jogként többéves, aláírt szerződéssel rendelkeznek az OEPpel, és ezek alapján végzik most is munkájukat. Vajon miért gondolj a a tárca, hogy ezek a cégek most pusztán a kormányhoz vagy az új tulajdonoshoz fűződő lojalitásból hajlandóak lesznek szó nélkül érvényes szerződéseiket esetleg egy hátrányosabb szerződésre változtatni? Arról pedig már nem is szólva, hogy vajon mi alapozz a meg azt az előterjesztői optimizmust, hogy lesz olyan vállalkozó szellemű beruházó, aki hajlandó lesz, mondjuk, több száz millió forintos invesztícióra, 15 éves megtérülési idővel. Ugyanis maximum ennyi időre köthető ellátási szerződés a törvényjavaslat szerint. És akkor még a profitról nem is beszéltünk. Összegezve tehát elmondható, hogy a törvényjavaslatban sem a minőségi betegellátás garanciái, sem az orvosok jogállásának biztosítása, sem pedig az egészségügyi szakdolgozók továbbfoglalkoztatásának gara nciái, továbbá az egészségügyi intézmények működtetésének feltételei nem világosak és egyértelműen nem biztosítottak, ezért a törvényjavaslatot támogatni nem állt módunkban. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Szeretnék elnézést kérni, amiért pontatlanul ismertettük; valóban ez volt a szociális bizottság többségi véleménye, és az előző volt a kisebbségi vélemény. Az ülésvezetési hibáért elnézést kérek. Tisztelt Országgyűlés! A vita mai szakasza az ebédszünetig, 13 óráig tart. Most a vezérszónoki felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerinti 2020 perces időkeretben. Ez alatt az idő alatt kétperces hozzászólásokra nem kerül sor. Először megadom a szót Schvarcz Tibornak, az MSZPképvisel őcsoport nevében felszólalni kívánó képviselőnek. DR. SCHVARCZ TIBOR , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kétségtelen, hogy ennek a ciklusnak és az egészségügy átalakításának egyik legfontosabb törvényét tárgyaljuk most, illetve tá rgyaljuk újra, mivel a 2001ben született hasonló tárgyú törvényt mi felfüggesztettük. A választások során mindegyik parlamenti párt egy 600 milliárd forintos, olyan csomagot hirdetett meg, amit valóban megvalósíthatónak és kötelezően megvalósítandónak tar tott egy négyéves kormányzati ciklus idejére.
