Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 8 (64. szám) - Az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. NYUL ISTVÁN, a szociális és családügyi bizottság előadója:
2013 követhesse a fejlődését, a finanszírozó OEP részéről viszont nagyon hosszú út a cél, hogy ne csak teljesítményfinanszírozó legyen, amikor nem szükséges eljárásokat végeznek és azt finanszírozza, amikor el nem végzett eljárásokat számolnak el az intézm ények, hanem szolgáltatásvásárló legyen az OEP, és egységes ellátási minőséget lehessen nyújtani földrajzi és intézményi különbségektől függetlenül. Az önkormányzati vagyon biztonsága. Nagyon fontos, hogy itt az átalakítás csak egyben történhet, és nem leh et kimazsolázni a jól finanszírozott ellátásrészeket, az önkormányzat pedig kínlódjon a maradékkal. Miről nem szól ez a törvény? Nem szól a dolgozók jogállásáról és az egészségügy finanszírozásáról; erről külön törvények születnek. Nem szól (Az elnök a cse ngő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a feladat- és hatáskörátalakításról, hiszen ez az önkormányzati reform része, és nem arról szól, hogy hogyan kell működni a jövőben az intézményeknek, hanem arról szól, hogy hogyan lehet bevonni, szabályozotta n működtetni a vagyont az egészségügyben. (Az elnök ismét csenget.) A fenti okok miatt az önkormányzati bizottság kormánypárti többsége támogatta az általános vitára való alkalmasságot. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szájer József ) : A szociális bizottság előadójának, Nyul Istvánnak adom meg a szót, öt percben. DR. NYUL ISTVÁN , a szociális és családügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! A T/2702. számú, az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvényjavaslatot a szociális és családügyi bizottság március 26án megtárgyalta. Az előttünk levő javaslat az előző, 2001. évi CVII. egészségügyi törvény számos elemét átvette, de törvénymódosítás nem volt elegendő, ezért új törvény alkotására van szükség. Az előző törvény együtt taglalta az egészségügyi közszolgáltatásokat és az orvosi tevékenység végzésének formáit. A kormány és a szakmai szervezetek egybehangzó véleménye volt, hogy az egészségügyi do lgozók jogállásáról külön törvény rendelkezzék. A két törvény hatálybalépésének ideje várhatóan egybeesik. Az előző törvény szerint kizárólag közintézmények jogosultak közszolgáltatásra, és korlátozta ezek tulajdonosi összetételét, befektetői körét, ugyana kkor széles körben engedélyezte az alvállalkozók szerződéses működését úgy, hogy ezen alvállalkozók mindegyike az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szerződésével rendelkezik. Így egyes intézmények alvállalkozások laza kapcsolatára épülve működtek. Az új törvényjavaslat ezzel szemben a tulajdonosi kört, illetve szervezeti formát illetően egy viszonylag szabad lehetőséget ad, viszont leszűkíti azok körét, akik az egészségpénztár szerződésével rendelkezhetnek. Az intézmény, kórház működtetője az egészs égpénztár partnere, és ha valakit be akar vonni tevékenységébe, közreműködői szerződést köt vele. Kibővül a korábbi törvényhez képest a szakmai garanciák köre, így kétféle szakmai terv készítése kötelező, egyrészt amit az egészségügyi intézmény, másrészt a mit a fenntartó önkormányzat társönkormányzatokkal egyeztetve készít. Nagyon fontos elem ez, mert az Európai Unióban pályázati forrásokhoz is csak ilyen módon lehet jutni a strukturális és kohéziós alapból. Nagyon lényeges a vagyoni kaució rendszere, amely bankgarancia, illetve pénzbeli letét formájában biztosíték a folyamatos betegellátás fenntartásához. A betegellátás zavartalanságának záloga a célvagyon meghatározása. További, a gazdálkodásra vonatkozó lényeges elem, melyet a 21. § fogalmaz meg, miszerin t az egészségügyi szakellátást akár költségvetési szerv, akár egyházi jogi személy nyújtja, a számviteli törvény szerint éves beszámolóját könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni, ha közszolgáltatásfinanszírozásból származó éves jövedelme az egymilliárd fori ntot meghaladja.
