Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 8 (64. szám) - Az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. CSEHÁK JUDIT egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
2005 szavazták meg a kormánypárti mód osítókat, sem pedig a törvény egészét. Fontosnak tartom mindezeket hangsúlyozni annak alátámasztására, hogy a mai kormánykoalíciót alkotó pártok nem mondanak mást egyetlen részletkérdésben sem, mint amit ellenzéki pozícióban mondtak. A kormány programja is erre a konzekvens álláspontra épült, világossá, egyértelművé tette az általunk szükségesnek tartott változásokat, módosításokat. Melyek ezek? 1. Az ésszerű gazdálkodási formák bevezetése, a költséghatékony működés és a tőkebevonás igénye megkérdőjelezi az okat a szervezeti és befektetési korlátokat, amelyeket a korábbi, jelenleg még hatályban lévő törvény tartalmaz. 2. A korlátok és tilalmak helyett álláspontunk szerint a szervezeti és esetlegesen a tulajdoni átalakulások ellenőrizhetőségének, átláthatóság ának a megteremtése jelenthet valódi, érdemi garanciát, ezt pedig az egészségügyi szolgáltatók szakmai, működési, gazdálkodási szabályainak az előírása és következetes ellenőrzése szolgálhatja. 3. Mindennek kiemelt jelentősége van a komplex szolgáltatásoka t nyújtó gyógyintézetekben, a kórházakban és a rendelőintézetekben, ahol az egységes - hangsúlyozom: egységes - gyógyító munka megőrzése, az összehangolt vezetés és működés olyan érték, amit meg kell erősíteni. Meg kell tehát akadályozni azt, hogy a gyógyi ntézetek - ahogy azt a jelenleg még hatályban lévő törvény lehetővé tenné - a közhasznú társasági forma paravánja mögött profitérdekeltségű alvállalkozások laza és áttekinthetetlen halmazává essenek szét. E szükségesnek tartott változtatások elveiben eltér ő jogi szabályozást eredményeztek, ami új törvény megalkotását indokolta. A törvényelőkészítés során az is nyilvánvalóvá vált, hogy az új szervezetiintézményi formák kihatnak az egészségügyben dolgozók foglalkoztatási viszonyaira is. Ez a hatás azonban n em szűkíthető le csupán az orvosi munkavégzés változó formáira, hanem érinti az egészségügyben dolgozók mindegyikét. Az új szervezeti formákban a különböző munkavállalók, alkalmazottak, vállalkozók együttműködése a munkavégzés új jogi szabályozását is igén yli. Ezért mi célszerűbbnek láttuk az egészségügyi szolgáltatásokra és a közszolgáltatásokra vonatkozó szabályozás elválasztását az orvosok és egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló rendelkezésektől. A két törvényi szabályozás párhuzamosan készült, és az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény tervezete, amelynek szakmai és társadalmi vitái már folynak, a jelen törvénytervezet általános vitájának a lezárása előtt benyújtásra fog kerülni a parlament elé. Önök tehát úgy zárhatják le az általános vi tát, hogy ezt a másik törvényjavaslatot is ismerik, és megismerhetik, hogy milyen rendelkezéseket, milyen paragrafusokat, eljárásokat tartalmaz. Visszatérve a közszolgáltatásokról szóló törvényjavaslathoz, nézzük, melyek ennek kiemelendő elvei. A törvényja vaslat, összhangban az egészség évtizede programmal, a társadalmi szolidaritást megőrző, továbbra is a közfinanszírozás dominanciájára épülő egészségügyi szolgáltatórendszerből indul ki, ez a célmodell. E rendszerben az egészségügyi ellátás intézményes fel tételeinek a biztosítása az egészséghez való jog alkotmányos garanciájaként állami feladat. Az állam azonban ezt a feladatát szektorsemlegesen működő, sokszínű egészségügyi szolgáltatóhálózatra építve valósítja meg. E sokszínűség a köz- és magántulajdoni s zervezeti és működési formák egymás mellett élését feltételezi az egészségügyi szolgáltatók körében, csakúgy, mint az élet számos más területén. Ezért a törvényjavaslat nem korlátozza az egészségügyi szolgáltatásban, illetőleg a közszolgáltatásban megjelen ő szervezetek tulajdoni, gazdálkodási, vállalkozási formáit. Ugyanakkor a törvényjavaslat egyértelműen kijelöli az egészségügyi közszolgáltatásokért, azok szervezéséért felelős állami szerveket és önkormányzatokat, meghatározza e felelősség mértékét, tarta lmát, részletesen szabályozza megvalósításának módjait. Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv - tehát az állam és az önkormányzatok - kötelezettségei sorában lényeges újdonság a tervszerű szolgáltatásszervezést és fejlesztést szolgáló szakmai f ejlesztési programok elkészítésének a kötelezettsége. Az adott közszolgáltatásban vagy az
