Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 8 (64. szám) - Az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. CSEHÁK JUDIT egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
2004 és a privatizáció szerepét vizsgálta az európai egészségügyi rendszerekben. Ez a világszervezeti jelentés is, mint annyi más elemzés, amely az elmúlt tíz év egészségügyi átalakítási törekvéseit ves zi számba, ugyanazokat a változást kikényszerítő okokat emeli ki: a fejlett országok népességének öregedését, a technológiai fejlődést, a gyógyítás iránti igények növekedését. Mindezek, érthetően, az egészségügyi kiadások ugrásszerű növekedését eredményezi k. Az alapdilemma tehát minden európai országban ugyanaz: hogyan lehet egyidejűleg biztosítani a források költséghatékony elosztását, és megőrizni a társadalmi szolidaritást, ami az európai országok egészségügyi rendszereinek, csakúgy mint a miénknek, megv áltoztathatatlan alapértéke. Az adóemelés, a munkajövedelmeket terhelő további járulékemelés vagy a betegekre való költségáthárítás nem járható út. Ha erre az útra lépnénk, akkor drágítanánk meg igazán az egész társadalom számára az egészségügyi ellátást. Mi, tisztelt képviselőtársaim, nem ezt tesszük: mi jobb, szervezettebb, korszerűbb ellátást akarunk a betegeknek nyújtani, a terheik növekedése nélkül; jobbat, korszerűbbet, biztonságosabbat, tehernövekedés nélkül. Ezért mi a hatékonyság növelése irányába keressük a megoldást. Az egészségügyi szolgáltatók rugalmasabb szervezeti formáinak a megteremtése ugyanis másutt, más országokban is eredményesnek bizonyult. Ez az egészségügyi közszolgáltatók belső irányítási viszonyainak az átalakításától egészen a köz- és magántulajdonlás különböző kombinációinak az elterjedéséig, elfogadásáig terjedt, s az egészségügyi szolgáltatók sokszínű szervezeti és tulajdoni formáinak a létrejöttével jár. A kórházak esetében például a hagyományos állami, nonprofit és profit elvű formációk mellett megjelentek olyan szervezetek is, mint az állami tulajdonú vállalkozások, a kettős, állami és sportprofittulajdonú kórházak, vagy a magánmenedzsment működésével működtetett, irányított közkórházak. (9.50) Az európai fejlődés lényeges új vonása az is, hogy elismerik a szolgáltatások szabad uniós áramlásának elvét, és ezt kiterjesztették a közpénzekből fedezett egészségügyi szolgáltatásokra is. Mindez új kihívásokat jelent a régi uniós tagállamoknak is, de egyúttal új lehetőségeket is nyith at meg a belépni szándékozók, így a magyar egészségügyi ellátórendszer számára. Nyomós érdekünk, hogy mi felkészüljünk, időben vállalkozni tudjunk, élni tudjunk ilyen új lehetőségekkel. Tisztelt Ház! Az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közsz olgáltatások szervezéséről szóló törvényjavaslat vitájának megkezdésekor röviden indokolnom kell, mi magyarázza, hogy alig másfél éven belül új törvény megalkotását tartottuk szükségesnek ugyanerről a kérdésről a 2001. évi CVII., még jószerével hatályba se m lépett törvény helyett. Fellapoztam az akkori országgyűlési vita jegyzőkönyvét, és szinte ugyanazok az érvek hangzottak el a szabályozás szükségessége mellett, mint amit én most elmondtam. Idézném: “A megtárgyalásra kerülő törvényjavaslat kijelöli az egé szségügyi intézmények átalakulásának útját, megteremti az ésszerű és ellenőrzött tőkebevonás lehetőségét a magyar egészségügybe.” Az akkori vitában az is elhangzott, hogy a törvényjavaslat a csaknem egy évtizede zajló átalakulási folyamat egy újabb állomás a. Ebben a folyamatban lényeges változás volt a biztosítási elvű egészségügyi ellátásra való áttérés, a vállalkozási formák térhódítása a háziorvosi rendszerben, a teljesítményelvű finanszírozás bevezetése a járóbetegellátásban és a kórházakban. Ez a korá bbi törvényjavaslat is ezekre az alapvető változásokra épített, és célja nem különbözik attól - mármint a mi célunk , amit felváltani akarunk: megteremteni azokat az intézményes kereteket az egészségügyi ellátórendszerben, amelyek képessé teszik az egészs égügyi szolgáltatókat a tőkebevonásra és egyben a források ésszerű, hatékony felhasználására. Mégis mi indokolja akkor az új törvény megalkotását? A válasz is tulajdonképpen kiolvasható az akkori vitákból. Az akkori ellenzék, a mai kormánypártok nem nyújto ttak be módosító javaslatokat, mivel a törvény egészét és legfontosabb paragrafusait vitatták. Ennek ellenére közel száz módosító javaslatot nyújtottak be a kormánypárti képviselők. A szocialisták és a szabad demokraták nem
