Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 7 (63. szám) - Személyi ügy: - Az európai uniós közvetlen mezőgazdasági támogatások nemzeti kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - SZIJJÁRTÓ PÉTER, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1951 A bizottsági ülésen elhangzott, hogy a koppenh ágai tárgyalások eredményeként az Unióhoz csatlakozó új tagállamok a közvetlen agrártámogatások keretében 2004ben a jelenlegi támogatási szint 25 százalékát kapják. Ez az összeg fokozatosan növekszik, és 2013ra érné el a száz százalékot. Annak ellenére, hogy a magyar termelés költségoldala jelenleg alacsonyabb, mint a nyugati országoké - gondoljunk csak a termelési alapjaink jobb minőségére, a földárakra, a bérleti díjakra, a bérekre , ez a helyzet még így is versenyhátrányt jelentett volna. Ezért nagy j elentőséggel bír az az eredmény, amely a tárgyalásokon megszületett, az, hogy a támogatást saját forrásból 30 százalékkal kiegészíthetjük. Ezt azért mondhatjuk eredményesnek, mert ez a jelenlegi tagállamok gyakorlatával ellentétes, és ezzel elérhetjük, hog y a száz százalékra való beállás hat év alatt megvalósulhat. Az előttünk álló országgyűlési határozat ennek a garanciáit hivatott megteremteni. Ezzel a kiegészítéssel elérjük, hogy a magyar gazdák már a csatlakozás évében a jelenlegi terület alapú támogatá s négyötszörösét kaphatják, attól függően, hogy családi vállalkozók vagy egyéb termelők az érintettek. Ez a támogatási szint ma elegendő ahhoz, hogy a magyar gazdák versenyképessége fennmaradjon, és az Unió rendtartásából származó egyéb előnyöket is figye lembe véve hosszú távon megélhetést biztosítson. A bizottsági ülésen kemény szakmai vita zajlott annak megítélésében, hogy a magyar gazdák mennyire lesznek képesek a támogatások igénybevételi követelményeinek megfelelni. Ugyancsak eltérő álláspontok mutatk oztak a hatékony agrártermelés kereteinek megítélésében. A többség annak a véleményének adott hangot - amelyet én is kiemelnék , hogy helytelennek tartjuk gazdáink riogatását, tehetségük megkérdőjelezését. Azt, hogy menny ire tudunk megfelelni a kihívásoknak, a nagyon szigorú SAPARDpályázatok első és senki által nem várt sikerei is bizonyítják. Az előttünk álló országgyűlési határozat tartalmazza azokat a garanciális elemeket, amelyek alapvetően szükségesek a magyar agrárt ermelés versenyképességének javításához. A fentiek figyelembevételével a kormányoldal részéről 15 igennel szavaztuk meg az általános vitára való alkalmasságot. Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Kisebbségi vélemén y is megfogalmazódott a költségvetési bizottságban. Megadom a szót Szijjártó Péter képviselő úrnak. SZIJJÁRTÓ PÉTER , a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A köl tségvetési és pénzügyi bizottság 2003. április 2ai ülésén a testület ellenzéki tagjai tartózkodtak az európai uniós közvetlen mezőgazdasági támogatások nemzeti kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról t örtént szavazás során. Kérem engedjék meg, hogy most ezen tartózkodó szavazatokat néhány mondat erejéig indokoljam. Elhangzott, hogy a magyar közvéleményben immár hosszú ideje vita folyik arról, hogy szigorúan számszaki adatok alapján mennyire éri meg hazá nknak csatlakozni az Európai Unióhoz. A viták alapját döntően az adta, hogy míg a kormányzati oldal kész tényként kezelte az elkövetkező évek bevételeit, addig a bizottság ellenzéki tagjai felhívták a figyelmet arra, hogy itt bizony nem garantált támogatás okról van szó minden esetben, hanem számos alkalommal csupán megpályázható lehetőségekről, amelyeknél a százszázalékos siker természetesen nem mindig garantált. Ebből a szempontból kétségkívül fontos az a tény, hogy Lengyelország a tárgyalások záróakkordja ként még 1 milliárd eurót át tudott vinni a 2004es egyenlegjavító alapba a 2006. évi pályázandó alapokból. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a megpályázandó alapból százszázalékos garantált felhasználású pénzt sikerült a maga számára megteremteni. Egyébk ént Csehország is hasonlóképpen cselekedett, 100 millió eurós nagyságrendben. A magyar kormány azonban erre a lehetőségre nem tartott igényt, és ezt maga Kovács László külügyminiszter úr is bevallotta egy rádióinterjúban, mondván, a Magyarország számára is
