Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 7 (63. szám) - Személyi ügy: - Az európai uniós közvetlen mezőgazdasági támogatások nemzeti kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - TÓTH SÁNDOR, a gazdasági bizottság előadója:
1952 felajánlott lehetőséggel azért nem kívánt élni a Medgyessy Péter, Németh Imre, Kovács László, László Csaba összeállítású delegáció, mert így akarták növelni a gazdáknak juttatott támogatásokat. Magyarul, annak a lehetőségnek a feladását, hogy megfelelő ga rantált felhasználású pénzt a magyar költségvetésben át lehessen csoportosítani, a külügyminiszter azzal magyarázta, hogy így majd a gazdáknak jobb lesz. Azonban, tisztelt képviselőtársaim, mi úgy gondoljuk, hogy ez minimálisan is a csúsztatás kategóriájáb a tartozik, hiszen ez a plusz 30 százalékos nemzeti kiegészítő támogatási lehetőség - amelyről jelen esetben itt nem ritkán dicshimnuszok keretében zengünk - bizony a lengyeleknek is rendelkezésére áll. Azoknak a lengyeleknek, akik 1 milliárd eurót át tudt ak vinni a garantált felhasználású pénzalapok közé. (19.10) Tehát, tisztelt képviselőtársaim, mi óvunk attól, hogy itt valamifajta örömünnepet üljünk, hiszen ha jobban megvizsgáljuk a kérdést, akkor másról nem szól a dolog, mint arról, hogy itt nekünk az E urópai Unió megengedi azt, hogy a saját forrásainkból, a magyar költségvetésből, amit a magyar polgárok és a magyar adófizetők állítanak elő, még 30 százalékot a magyar gazdák számára fordíthassunk. Azt gondoljuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez nem egy fajta kegy, hanem egészen egyszerűen arról van szó, hogy a Magyar Köztársaság, annak parlamentje és annak megválasztott képviselői eldönthetik, hogy mire is költik a saját nemzeti forrásaikat. Éppen ezért azt gondoljuk, hogy ez a 30 százalék rendkívül kevé s ebben az esetben, amikor nagyon jól tudjuk, hogy mind a versenysemlegesség, mind az egyenlő elbánás, mind a szolidaritás elve elég erőteljesen sérül, főként akkor, ha figyelembe vesszük, hogy milyen támogatást fog kapni egy magyar gazda, összevetve a fra ncia, osztrák vagy egyéb más, az Európai Unióban már régóta tagállam gazdáival szemben. Azt gondoljuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez rendkívüli módon szomorú helyzetet vetít előre a magyar gazdák, a magyar gazdálkodók számára. A bizottság ellenzéki ta gjai még így, ilyen kevés összeg mellett is több szempontból előkészítetlennek tartották ezt a határozati javaslatot, így nem támogattuk annak általános vitára való alkalmasságát sem. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Sz ájer József) : Köszönöm. A gazdasági bizottság előadója következik. Megadom a szót Tóth Sándor képviselő úrnak, ötperces időkeretben. TÓTH SÁNDOR , a gazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A gazdasági bizottság a múlt heti ülé sén tárgyalta meg az európai uniós közvetlen mezőgazdasági támogatások nemzeti kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot, és azt egyhangúlag támogatásra javasolta az Országgyűlésnek. Tette ezt azért, mert az uniós felkészítések során számos ígérvény fogalmazódott meg a gazdálkodók részéről is, hogy a koppenhágai csúcs után a nemzeti költségvetésből lehetőségként kiegészíthető 30 százalékos keretre a kormányzat vállaljon garanciát. Számtalanszor elhangzott a miniszterelnök úr és a külügyminis zter úr szájából, hogy erre a kormány garanciát fog vállalni, de ezt csak a költségvetési törvényben tudja a parlament elé terjeszteni. Ezért üdvözöltük azt a javaslatot, amit a kormány beterjesztett, mert ezáltal a követlen, 25 százalékos uniós agrártámog atási keret kiegészítésre kerülhet a nemzeti költségvetésből 30 százalékkal, és így sokkal kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé válik a gazdálkodók élete. A gazdasági bizottság ülésén lényeges vita nem alakult ki. Arra kérdeztünk rá az előterjesztőtől, hogy menn yi költségvetési elkötelezettséget jelent ez a Magyar Köztársaság költségvetésének. A tisztelt képviselőtársaimnak és a gazdálkodóknak is mondhatjuk, hogy ez plusz 8090 milliárd forintot jelenthet a magyar agrárgazdálkodók számára, ezért a gazdasági bizot tság valamennyi