Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 1 (62. szám) - A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - FONT SÁNDOR (MDF):
1860 említettem, amelyeket egy az egyben, sőt megerősítve most újólag visszahoztak, és ezekkel a hatalmi jogkörökkel továbbra is még mélyebben, úgy néz ki, élni akarnak. Kérdezem én, amit akkor nagyon hiányolt az MSZP ve zérszónoka, hogy hol van az MFB beszámolási kötelezettsége a parlament előtt; hol van az, hogy az fbtagokat ne a pénzügyminiszter úr nevezze ki, mert már mindenkit ő nevez ki, tehát még az ellenőrző rendszert is ő nevezi ki. Ezt akkor súlyos kifogásként m ondták el; ebből, úgy néz ki, semmi sem valósult meg sajnálatosan. A preambulum pedig egy elég nagy keszekusza szöveg, amelynek egyetlenegy értelme lenne mé g, erre majd javaslatot is fogunk tenni, hogy legyenek szívesek az MFB stratégiáját, üzletvitelét és alapítói határozatait nyilvánosságra hozni a későbbiekben. Az 1. §ban a finanszírozás feltételei között sorolják fel a gazdaságosságot és a hatékonyságot. Nem tudom, hogy jól érteme ezt. Azok a cégek, mint például a Malév, a Dunaferr és társai, amelyeket ma államilag finanszírozunk az MFBn keresztül, ezek szerint ki akarnak vonulni ezen finanszírozásból? Nem tudom, ezt már említettéke ezeknek a cégeknek. Mit értenek önök gazdaságosság és hatékonyság címszava alatt, amely szellemében ezt a törvénytervezetet beterjesztették? Tehát mi lesz ezekkel a cégekkel, amelyek köztudottan valamilyen veszteséggel szoktak üzemelni? Értetlenül szűkítik a tevékenységi kör t is, például nem végezhet faktorálást, értékpapírforgalmazást, befektetéskezelést, követeléskezelést az MFB, miközben a saját százszázalékos tulajdonlású cége, például a Követeléskezelő Rt. direkt erre a célra lett létrehozva. Nem értem, hogy akkor azt a célt, amivel az indoklásban is találkozhattunk, gazdasági, társadalompolitikai célok elérését hogyan akarják megvalósítani az MFBn keresztül. A tervezet egyik részében előírják, hogy csak éven túli hitelt lehet nyújtani, ugyanakkor egy másik paragrafusba n kötelezően előírják, hogy a százszázalékos tulajdonlású cégeiknek számlavezetője lesz az MFB. Tessék mondani: hogyan valósítja meg ezt az MFB, hogy akkor csak éven túli hitelt nyújthat a saját cégének is? Nem hallottak még önök folyószámlahitelről esetle g? És ha ezek a cégek átmenetileg likviditási gondokkal küzdenek, ezt le lehetne kezelni éven belüli hitellel, de nem lehet, mert egy másik paragrafusban önök megtiltják azt, hogy a saját cégüknek például likviditási gondok esetében átmeneti, éven belüli h itelt adjanak. Nem tudom, átgondoltae ezt valaki. Két saját százszázalékos tulajdonlású cégről külön említést szeretnék tenni. Az egyik a Corvinus Rt., hiszen tudjuk, Medgyessy Péter miniszterelnök úr is bejelentette tőkeemelését és nagyfokú terveit a Cor vinus Rt.vel a határon túli területek finanszírozására. Nem tudom, valaki észrevettee, hogy az MFB az Uniótól csak úgy kapta meg ezt a különleges státust, hogy határon túli finanszírozást nem végezhet. Ez határozottan az uniós csatlakozási szerződés egyi k lényeges része volt, nehogy véletlen Románia esetleg egy feljelentést tegyen az EUhoz, amikor a Corvinus Rt. beindul majd a különböző erdélyi programjaival. A Nemzeti Lakásberuházó és Ingatlanfejlesztő Kft.ről szeretnék még néhány gondolatot mondani. A z már szinte mellékes, hogy két évig gyakorlatilag leállt a hazai lakásépítés finanszírozása, mert először azt mondták, hogy felül kell vizsgálni, amit a polgári kormány tett; egyébként az egyik legsikeresebb területe volt a polgári kormányzásunknak, de ez t valamiért felül kell vizsgálni. Ezek után kidolgoznak egy új finanszírozási rendszert, ezek után ezt társadalmi vitára bocsátják, a társadalmi vita eredményeit összegzik, majd pedig a megvalósítás útjára térnek. Ez körülbelül 2,53 év, tehát ha 20052006 felé lesz belőle valami, akkor gyorsan cselekedtek. Csakhogy a lakásépítés területe véleményem szerint egy igen kockázatos terület. A beterjesztő épp azt mondja, hogy minden kockázatos területről ki kell menekülni. Ha ezen kockázatos területen nem lenne k ockázat, tehát nagy nyereségtartalommal lehetne dolgozni, akkor megjelennek a kereskedelmi versenytársak. Ebben az esetben természetesen az MFBnek egy erős kereskedelmi versenytárssal kell megküzdenie. Ha az nem igaz, hogy erős versenytársakkal küzd, tehá t nem nyereséges a lakásgazdálkodás területe, akkor valószínű, hogy veszteséges, ez esetben viszont nem