Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 1 (62. szám) - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP):
1843 Jelenleg 130 ezer fiatal tanul a hazai szaki skolákban. Többnyire olyan diákokról van szó, akik családi, életvezetési és több más szempontból hátrányos helyzetűek. A tanulást sokan elutasítják, vagy tudásbeli felkészültségük gyenge. A szakiskolai rendszer gyűjtőhelye lett az elmúlt időszakban, az elm últ években az ilyen gyerekeknek. A szakiskola az az iskolatípus, amely felszereltségét tekintve sokszor elmarad a többi oktatási intézmény mögött, és ilyen körülmények között kell szakképzett munkásokat, szakképzett munkaerőt képezni a versenyhelyzetben l évő gazdaság számára. Tisztelt Képviselőtársaim! Készülve erre a vitára, és tájékozódva a törvénytervezet hatásairól, azt tapasztaltam, hogy bizony rendkívül szükség van a korábban említett három törvény összehangolására, az egymásra épülésre, a koherenciá k összecsiszolására. Gondolok itt arra, hogy a majd benyújtásra kerülő közoktatási törvény például az alapozó jellegű képzést is erősíteni kívánja. Többen elmondták itt a vitában, hogy bizony már annak a törvénynek a hatálya alatt, tehát a szakképzésben is érzik ennek a szükségességét. A közoktatási törvény tervezett változtatása és a szakképzési törvény semmilyen rendelkezése nem mond ellent egymásnak. A törvénymódosítás nem tartalmaz drasztikus változást, ugyanakkor megteremti a feltételeit az európai uni ós csatlakozáshoz szükséges hatékony, a minőségi követelményeket is figyelembe vevő szakképzés kialakítására. Tudnivaló, hogy az európai uniós normák valamennyi tagországtól elvárják, hogy a munkaerőpiac jelenlegi közép és hosszú távú igé nyeinek megfelelő szakmaszerkezet valósuljon meg. Több képviselőtársam szólt ebben a vitában már arról, hogy hagyományos szakmákat nem képeznek ma Magyarországon, és bizony, sajnos túltermelés, túlkínálat van bizonyos szakmákból, ahol viszont ezeknek a fia taloknak az elhelyezkedési gondjai azután kerülnek előtérbe, amikor elvégzik a különböző szakképző intézményeket. A törvénymódosítással az Országos képzési jegyzék korszerűsítése, folyamatos karbantartása megfelelő színvonalon és következetességgel valósul hat meg. Ennek garanciája, hogy az oktatási miniszter kap törvényi felhatalmazást a szakmastruktúra fejlesztését elősegítő szakmai bizottságok működtetésére. Természetszerűleg itt szeretnénk kiemelni azt, hogy a felnőttképzés tekintetében viszont a Foglalk oztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak van igazán kompetenciája. Jónak tartom, hogy a törvényjavaslat a helyi szakmai programok kidolgozását segíti központi dokumentumok kibocsátásával. A tanulószerződések intézményének szélesebb körű kiterjesztése, a gyakorlati képzést ösztönző támogatási rendszer kidolgozása szorosabbá teszi a gazdálkodó szervezetek és a tanulók, a gazdaság és az iskola kapcsolatát, ezáltal javulhat a képzés hatékonysága. Fontosnak tartom a törvényjavaslatban azt, hogy a beleépítet t ellenőrzési garanciák biztosítják, hogy a tanulók megkapják a nekik járó juttatásokat. Kedvező hatású lehet, hogy a hatályos törvény kiegészül a tanulószerződésre vonatkozóan a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, továbbá a tanulószerződés megkötésében a szakképző iskola és az illetékes területi gazdasági kamara közreműködésének előírásával történik ez meg. A módosítás sem jelöli meg a szakképzéshez szükséges minimális óraszámot, ezzel lehetőséget kínál egyes képzőhelyeknek, cégeknek “gyorstalpaló”, néh ány órás tanfolyamok szervezésére, annak elvégzése után képesítés kiadására. Pontosan tudjuk, hogy ez a szakmai igények szempontjából fontos dolog. A törvénytervezet sok, a tanulószerződésekkel járó gondot rendez, rögzíti a juttatásokat, a vállalkozásokból származó jövedelem elosztásának rendjét, összhangban van a közép- és felsőoktatási törvénnyel. Lehetőséget teremt egy differenciált, felzárkózó szakasz beiktatására, különösen a hátrányos helyzetűek tekintetében a kilencedik osztályban. Ha a kilencedik os ztály előkészítő év lehetne, akkor még nagyobb szerepet kapna a szakmai orientáció és a gyakorlat ebben a tanévben, ezzel erősíthetnénk a gyerekek érdeklődését a szakma és általában a tanulás iránt.
