Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 1 (62. szám) - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP):
1842 Lengyelország, Csehország és Oroszország veszi át a termelőiskola tapasztalatait. Azért jó, mert egyesíti magában azokat az előnyöket és erényeket, me lyeket más felzárkóztató programok különkülön képviselnek, hisz megvalósul így a munkába ágyazott tanulás, s ez előjátéka az élethosszig tartó tanulás beindulásának az egyén életében. A szakmai kompetenciáknál még fontosabb a szociális kompetencia, együtt működési képesség, csapatszellem, munkahelyi lojalitás, felelősség, pontosság - ahogy Kerékgyártó László írja ebben a cikkben , amivel teljesen egyetértek. A közoktatási, a felsőoktatási és a gazdasági kamarákról szóló törvények szakképzést érintő változá sai indokolják a szakképzési törvény módosítását. Tehát nemcsak az élet, az európai helyzet kényszeríti ezt ki, hanem a magyar törvények összhangja is. Sokat tesznek és tehetnek a kamarák a szakképzésért: a duális szakképzés népszerűsítésében, a gazdálkodó szervezetek által szervezett gyakorlati képzésben a direkt ösztönzés alkalmazásával, a költségelszámolás, visszaigénylés lehetőségeinek ismertetésével, a munkaerőigények felmérésével, melyek a fenntartók számára a legfőbb jelzések a beiskolázáskor. A kama rai gyakorlati ellenőrzési jogkör kiterjesztése az iskolai tanműhelyekre előrelépés, az iskolai tanműhelyek fejlesztése ugyanis fontos feladat, és nemcsak a munkahelyi tanműhelyeké. Az a lényeg, és az lenne a nagyon jó, ha nem lenne beázó épületekben kincs et érő eszközállomány, de az is nagyon fontos lenne, ha nem lerobbant és lepusztult gépek alkotnák a tanműhely eszközállományát, mert avult géppark nem segíti a korszerű tudás elsajátítását. Szükséges integrációk megvalósításával, uniós támogatások felhasz nálásával szakképzési centrumok létrehozását is tartalmazza a törvény, ami nagy előrelépés. Mindezekért javaslom a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra követk ezik Földesi Zoltán úr, az MSZP képviselője. (12.10) FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Én is szeretném hangsúlyozni, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat, amely a 2701. számon került beterjes ztésre, a kormányprogramból adódik és annak a menetrendnek a része. Azért szeretném ezt hangsúlyozni, mert az előttünk lévő törvényi módosítás egy hároméves előkészítő munka eredménye. Tehát a bennünket megelőző kormány időszakában kezdődött az a munka, am elynek a végeredményét láthatjuk most. Ez a törvényjavaslat az oktatás magyarországi rendszerének egészét érintő tavaszi jogalkotásunk első eleme. Itt a vitában egy képviselőtársunk megemlítette, hogy ő még a többi elemével nem találkozott, én azt gondolom , hogy elég nagy vitát váltott már ki a közoktatási törvény, hiszen az elmúlt év vége óta a tárca honlapján van, és a szakma kellően meg is vitatta már ezt a törvénytervezetet. Tehát bizony a közoktatásról szóló, a felsőoktatásról szóló törvényjavaslataink kal összhangban került ez az előttünk lévő törvényjavaslat benyújtásra. Feltétlenül szükség van rá, hiszen az Európai Unió kapujában nemcsak jogharmonizációs célzattal, hanem az elmúlt 1314 év gazdasági, társadalmi változásait figyelembe véve kell módosít anunk az oktatás egészét érintő jogalkotásunkat. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt időszak fontos eredménye volt, hogy a magyar felsőoktatásban nagyságrendekkel nőtt a tanulók létszáma, ugyanakkor létérdekünk, parancsoló szükséglet, hogy a mai aktív gen erációkat és elsősorban a fiatalokat alkalmassá tegyük a versenyképes tudásra, az ezt a tudást megújítani képes és azt lehetővé tevő oktatási háttérre. Ma komoly piaci verseny folyik, magyarországi régiók, megyék, kistérségek további sorsa függhet attól, h ogy vane ott felkészült szakembergárda. Itt a vitában már többen említették, hogy bizony időnként már gátjává válik ez a szakemberhiány a különböző beruházásoknak vagy a komoly befektető szakmai érdeklődésének.
