Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 1 (62. szám) - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
1834 hetedikként: úgy látjuk, hogy javul a hazai és az EUs tagállamok szakképzési rendszere közötti kapcsolat. Ezen a hét ponton szeretnék röviden sorba menni. Erősödik az iskola és a gazdálkodó egységek, a képzés és a gazdaság kapcsolata - mondtam az imént , hiszen a tanulók gyakorlati képzésére a gazdálkodóegységeknél tanulószerződés alapján kerül sor. A szerződéshez a tanuló oldaláról számtalan előny társul: biztosított lesz, rendszeres havi j uttatást kap, amit a második évtől kezdve, az előmenetelétől függően differenciáltan emelni kell. A gazdálkodószervezetnek is érdeke ez, mert a költségeit elszámolhatja, a szakképzésben való közvetlen közreműködéssel beleszólhat a szakképzés tartalmának me ghatározásába. A szintvizsga bevezetésével a gyakorlati képzés egy nagyobb szakaszának lezárásakor mód van arra, hogy a gyakorlati képzést végző lemérje: a tanuló elsajátítottae az irányított munkavégzéshez szükséges kompetenciákat. A szintvizsga lehetősé gét a szakmai és vizsgakövetelményekben kell előírni. Azoknál a szakképesítéseknél, amelyeket a gazdasági kamara átvesz a szakképesítésért felelős minisztériumoktól, a szintvizsgát a gazdasági kamara szervezi, egyéb esetekben a gyakorlati képzést végző. Az oknál a szakképesítéseknél, amelyeket a gazdasági kamara átvesz a szakképesítésért felelős minisztériumoktól, az iskolai tanműhelyek ellenőrzését is a gazdasági kamara végzi, intézkedési joga azonban nincsen, tapasztalatairól a fenntartót kell értesítse. E rősödik a normatív szabályozás - mondtam az imént. A most hatályos törvényben nincs szabályozva a szakmai és vizsgakövetelmény tartalma, formája, csak egy kiadvány készült, amit ha akartak, betartottak az úgynevezett szvkkat kiadó minisztériumok, ha akart ak, akkor nem. A módosítással az szvk legfontosabb tartalmi követelményei a törvényben lesznek szabályozva, és ezeket az oktatási miniszter egyetértésével lehet kiadni. Erősödik a társadalmi partnerség - említettem az imént , hiszen a törvénymódosítással hivatalosan beépülnek a szakképzés intézményrendszerébe az OKJ fejlesztésére létrehozott, szakmacsoportonkénti bizottságok, amelyeknek fontos szerepük van az Országos képzési jegyzék fejlesztésében; véleményező, döntéselőkészítő feladatuk van az OKJba va ló felvétel, az szvkk módosításával kapcsolatban. Összetételük garanciát jelent a társadalmi partnerség erősödésére: az érintett munkaadói, munkavállalói szervezetek delegálnak képviselőket, a szakképzést folytató intézmények képviselői, a szakképesítésér t felelős minisztériumok munkatársai vannak a bizottságokban. Az OKJba való felvétel és törlés miniszteri rendeletben történő szabályozása előírja az érintett érdekképviseleti szervek véleményének kötelező kikérését, amelyet jelenleg csak egy OMes közle mény tartalmaz. A gazdasági kamaráknak és az országos gazdasági érdekképviseleti szervezeteknek a szakképzéssel kapcsolatos jogosítványait megerősíti a törvénymódosítás, összhangban a gazdasági kamarákról szóló törvénnyel. Átláthatóbbá válik a szakképzés, illetve annak irányítása - említettem negyedik pontként , hiszen megszűnik a szakképesítésért felelős miniszterek között a szakképzés irányításában ma még meglévő hatásköri különbség, minden szakképesítésért felelős miniszternek azonos jogosítványa lesz. A törvény egyértelműen definiálja, hogy mely szakképzést folytató intézménynek van joga szakmai vizsgát szervezni. Az oktatási miniszter, ahogy ez a vitában korábban elhangzott, felhatalmazást kap a szakmai vizsgaszervezési jog elnyeréséhez szükséges felt ételek szabályozására - jelenleg ahány minisztérium, annyi feltételmeghatározás. Említettem ötödik pontként, hogy úgy látjuk, a módosítás következtében megteremtődik a három oktatási törvény, a közoktatást, a szakképzést és a felsőoktatást szabályozó törvé nyek közötti koherencia, hiszen a törvény hatálya kiterjed a felsőfokú szakképzésre is; hiszen egységesül a közoktatásban és a szakképzésben az ellenőrzés és a mérés intézményrendszere; hiszen megteremtődik az előzetes tanulmányok beszámításával és a szakm ai vizsgarészek alóli felmentéssel kapcsolatos jogorvoslat lehetősége; hiszen a diszkrimináció jogkövetkezményeit a közoktatási törvényre való visszautalással szabályozza ez a törvénymódosítás.
