Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 1 (62. szám) - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - LEZSÁK SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1825 LEZSÁK SÁNDOR , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Elöljáróban rögzítem, hogy a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportja ebben a formában nem tudja támogatni a szakképzésről szóló törvényjavaslatot. Pedig mind a bizottsági fogadtatás, mind az eddigi me gszólalások, különösen Kuzma László fideszes képviselőtársam felszólalása jelezte, hogy igenis alkalmas ez a törvényjavaslat arra, hogy végül is egy, a nemzeti minimum részét képező alaptörvényünk erősödjön meg, és szolgálja a jövendőt, szolgálja a családo kat, szolgálja az iskola világát. Nem tudjuk támogatni, mert olyan részletek vannak a törvényjavaslatban, amelyeket nem sikerült igazán megoldani; nem tudjuk támogatni, mert nem sikerült beépíteni azokat akár a sajtóban, akár más formában itt a parlamentbe n megjelenő szakmai véleményeket, amelyeket mi szükségesnek tartanánk. Erre mondhatják kormánypárti képviselők, hogy tessék beadni módosító javaslatokat. Megvallom őszintén, bizonytalanok vagyunk, nagyon rossz az elmúlt esztendő tapasztalata módosító javas latok tekintetében, hiszen ebből aligalig került végül is elfogadtatásra egykettő. Javaslatunk az, hogy akár az oktatási bizottság, a parlamenti oktatási bizottság elnöke, akár a tárca államtitkára hívjon össze egy olyan négypárti egyeztetést, amelyek so rán elmondjuk azokat a konkrét javaslatainkat, amelyek közös megegyezés esetén alapját képezhetik a közös nevezőnek, és amelyek az elfogadtatás alapjai, garanciái lehetnek. A szakképzésről szóló törvény indokolásában megtaláljuk azt a mondatot, amely szint e minden törvényjavaslat indokolásában ott szerepel, hogy az Európai Unió gyakorlatához történő igazodásról van szó. Igen, ez rendkívül lényeges, és nem is vitatjuk ennek az indoknak a valódiságát, azonban az Európai Unió gyakorlatából van, amit át kell ve nnünk, van, amit viszont nem érdemes átvenni, és erre is találunk kísérletet azon területekre, amelyek igenis idegenek a magyar oktatás, a magyar iskola világától, amelyek NyugatEurópában is akár az amerikanizált típusú iskola világának rémképét vetítik f öl. Ami az egyik legfontosabb kifogásunk a törvényjavaslattal kapcsolatban, az az, hogy ismét egy olyan előterjesztéssel szembesülünk, amelyikhez nincs mellékelve sem a törvény elfogadásának a költségvetési vonzata, sem pedig a költségvetésen túlmutató tár sadalmi és gazdasági hatása. Milyen számításokat kellett volna mellékelni ehhez az előterjesztéshez? Elsősorban a szakképzésről szóló törvény javasolt kiterjesztésének a következményeit kellett volna érzékeltetni. (10.50) A javaslat szerint a szakképzésről szóló törvény hatálya a jövőben kiterjedne valamennyi szakmai képzést előkészítő oktatási formára. Olyanokra, mint a szakiskolai pályaorientáció, a szakmai előkészítő ismeretek oktatása, a szakmai alapozó oktatás, a szakközépiskolai szakmai orientáció, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok számára szervezett képzés, a megváltozott munkaképességűeket érintő rehabilitációs képzés, továbbá az elhelyezkedést és a vállalkozást segítő képzés. A felnőttképzési törvénnyel való összhang megteremtése érdekében a törvényjavaslat kiterjeszti - helyesen - a szakképzési törvény hatályát a felnőttképzés keretében szervezett szakmai vizsgára, valamint a szakmai vizsgát szervező intézményre is. Lényegesen növekszik tehát az az intézményi kör, amelyik az eddig is túlterhelt szakképzési járulékra jogosan támaszthat igényt. A közelmúltban, tisztelt Ház, már átéltük azt, hogy a szakképzés értelmezésének kiterjesztése nyomán, azaz a felsőoktatás javára történő jelentősebb forrásátcsoportosítás következményeként lényegesen csökkent a közoktatásnak, azaz a szakmunkásképzőknek és szakközépiskoláknak a Szakképzési Alapból korábban juttatott összeg. A középfokú oktatás egyértelműen rosszabbul járt a közelmúltban mind en olyan esetben, amikor kiterjesztették a szakképzésről szóló törvény hatályát. A középfokon hiányzó források miatt egyes szakmák oktatása, például a villanyszerelőké, lakatosoké, forgácsolóké a kívánatosnál jobban kisiparosi körbe került. A szülőknek nem egyszer mélyen a
