Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 1 (62. szám) - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - HORN GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1822 Az általános iskolát be nem fejezett fiatalok szakiskolai felzárkóztató oktatása ma még a tanköteles koron túl kezdődik. Nagy gond, miképp motiválhatók és tarthatók felzárkóztatásban azok a fiatalok, akik eddig isko lakerülők voltak vagy bukdácsoltak. Közérdek, hogy ezek a fiatalok szakmát tanuljanak, és ne teherként nehezedjenek hosszú időn át a társadalomra. Ez olyan ösztönzők beépítését igényli részben a szakképzési törvénybe, amely elősegíti, hogy ezek a fiatalok kitartsanak az oktatásban egy szakma elsajátításáig. Sok ilyen kallódó fiatal azért nem jár iskolába, mert így pénzszerzési lehetőséghez juthat, és megszokta, hogy van pénze. Számukra havonta a minimálbér 10 százaléka, 5 ezer forint mint alsó határ a pénzb eli juttatásra nem elégséges motiváció ahhoz, hogy iskolába járjanak. Arra kell gondoljunk, hogy a fokozott költség is bőségesen megtérül abban, ha e fiatalokból szakmával bíró, munkavállaló ember lesz. A tervezet szerint nincs megoldva, hogy a külső gyako rlóhelyen a szükséges feltételek hiányának és a tanulószerződésben foglaltak megszegésének szankciói legyenek. A kamarák ezt a feladatot nem töltik be. Olyan szervezetre bízza a gyakorlati oktatás ellenőrzését, amelyik a gyakorlati oktatást végzi. A gazdas ági kamarák a tagjaik tagdíjából élnek. Elképzelhető, hogy a gazdasági kamara alkalmazottja kenyéradójánál tényleges ellenőrzést végez és szankciókat hoz? A kérdés költői - a válasz nem kétséges. Ezért van szükség olyan független szakértőkre, akik nem a ka mara tagjai. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! A szakképzésről szóló törvény módosításához a fentiek szellemében nyújtjuk be módosító javaslatainkat. Tesszük ezt a szakképzés érdekében, a jobbítás szándékával. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps. ) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Horn Gábor képviselő úrnak, aki a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának nevében kíván felszólalni. HORN GÁBOR , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnö k Asszony! Tisztelt Ház! Hosszú menetelés elején vagyunk, hiszen reményeink szerint a néhány hét múlva, talán egy hónap múlva a parlament elé kerülő közoktatási törvénymódosítás tárgyalásába és a felsőoktatási törvény módosításába is belekezdünk, ha nem is fejezzük még be most a tavaszi parlamenti időszak alatti néhány hétben, két hónapban. Fontosnak és jelzés értékűnek tartom, bár azt gondolom, talán véletlen - nem tudom, mennyire tudatos ebből a szempontból az Oktatási Minisztérium működése , hogy pont a szakképzési törvény módosításával kezdődik ez a folyamat, mert talán ráirányítja a figyelmet arra, hogy ez az a terület, ahol a legnagyobb problémák vannak a magyar oktatási rendszerben. Ez a legmostohább területe a magyar oktatási rendszernek, ugyanakkor meggyőződésem szerint a legfontosabb területe. Őszintén mondom, örömömre szolgál, idestova most már nem tudom, hány éve itt a parlamenti patkóban oktatási ügyekről vitatkozva, hogy emlékeim szerint jelentős mértékű törvénymódosítást az oktatás ügyében nem kísért eddig ilyen nagy egyetértés, amit én jó jelnek, fontos jelnek gondolok, azzal a megjegyzéssel, hogy majd a részletes vitában, a módosító indítványoknál nyilvánvalóan lesz még az érintetteknek egymásnak mondanivalója. A magyar szakképzés kettő s rendszerű, talán a leginkább ellentmondásos rendszere az oktatás világának. Egyrészt a szakképzés egy része a legfejlettebb rendszere a magyar közoktatásnak, magyar oktatási rendszernek - a magam részéről a közoktatáshoz sorolnám a szakképzési rendszert , hiszen az a fajta fejlődés, amely a nyolcvanas évek végén elindult, és amely a rendszerváltással '90 és '94 között is dinamikusan fejlődött, részben világbanki, részben európai pénzekből, az példaértékű. A kilencvenes évek közepe táján csodájára jártak ennek, nemcsak KeletEurópából, hanem NyugatEurópából is. Gyorsan fejlődő, a munkaerőpiaci viszonyokhoz alkalmazkodni tudó és akaró rendszer jött létre a szakközépiskolai hálózatban, majdnem az egész szakközépiskolai rendszert érintve. Jelentős mértékben nőtt azoknak a diákoknak a száma, akik érettségit adó szakiskolákban, tehát
