Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 1 (62. szám) - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - MOLNÁR JÓZSEF, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1818 iskolatípusa közül a szakközépiskolák népszerűsége nőtt, miközben közel felére csökkent a szakmunkásképzőkben, illetve ma már szakiskolákban tanulók száma. Ez utóbbiban ráadásul drámai mértékben növekedett a bukáso k és a lemorzsolódó diákok száma és aránya. Egyes ágazatok kritikus helyzetbe kerülhetnek a szakmunkások hiánya miatt. Egy példát szeretnék megemlíteni: tíz év alatt a gépgyártás és karbantartás, szerelőipar ágazatban a szakmát tanulók száma több mint 57 e zer főről 8329 főre csökkent - ez 2000es adat, tehát a '90es és a 2000es összehasonlítása. (10.10) A kilencvenes évek elejénközepén a fogyás fontos okaként szerepelt az ilyen jellegű nagyipari vállalatok válsága. Ma már ezen régen túl vagyunk, az utóbb i években dinamikus fejlődésnek indult gazdaság egyre inkább igényel első munkahelyükre belépő szakmunkásokat, a képzés mégsem követte a gépipari ágazat fellendülését, de hasonló mondható el az építőiparról is. Jól tudjuk, hogy az állampolgárok foglalkozta tási esélye szakmai végzettségük munkaerőpiaci értékétől függ. Ma sok szakma esetében elavult a képzés tartalmának egy, esetleg nagy része. A gyakorlati képzés olykor elszakad a valós technikai, technológiai folyamatoktól, a képzés nem elég széleskörűen a lapozott, a végzettek szaktudása nehezen konvertálható, ezért is nehezebben tudnak a szakemberek váltani, ha az élet megkívánja. A képzést záró szakmai vizsgákon pedig gyakran előfordul, hogy a gyakorlati vizsgafeladat nem elég életszerű, nem derül ki, hog y a vizsgázók felkészültsége mennyire felel meg a gazdaság igényeinek. Az elmúlt évtized nagymértékű hazai változásai mellett az Európai Unióba való várható belépés küszöbén elkerülhetetlen az uniós ajánlások és normák érvényesítésére való törekvés is. Min dezekért amiről ma vitázunk, az igazán nagy jelentőségű. Muszáj korszerűsíteni szakképzésünket, mert enélkül gazdaságunk versenyképessége nem javul a kívánt mértékben, s a külföldi befektetők érdeklődése is másfelé irányul. A szakképzés fontosságát kellően hangsúlyozta a Szocialista Párt választási programja és az új kormány programja is. Az a célunk, hogy európai színvonalú, a gazdaság és a szakképző iskolák közötti kapcsolat erősödésén alapuló szakképzési rendszer működjön. Ez könnyíti meg a végzősök elhe lyezkedését, beilleszkedését, és ez szolgálja igazán a hazai gazdaság versenyképességét is. Ez eredményezheti, hogy a képzésből kikerülők megszerzik az életpálya során akár többször is bekövetkező szakmaváltáshoz szükséges képességeket. A szocialistaszaba d demokrata kormány elindította az átalakítást. A szakiskolák fejlesztésére 13 milliárd forintot fog fordítani. Kormányrendelet született a szakképzés fejlesztési feladatairól. Ennek fontos része, hogy javítani kell a képzésben részt vevő gazdasági szerepl ők érdekeltségén, mert a ma érvényben lévő kedvezmények már nem eléggé ösztönöznek a szerepvállalásra. A közoktatási törvény változtatásának tervezetéből pedig ismertté vált, hogy rövidesen sor kerülhet a szakközépiskolai osztályokban is a nulladik évfolya mos képzés széles körű elindítására, amely mérföldkő lehet az idegen nyelvi és informatikai tudás terjesztésében. A Szocialista Párt fontosnak tartja, hogy belátható időn belül a szakiskolai tanulók is leérettségizhessenek, hogy végleg megszűnjön a szakisk ola zsákutca jellege. A szakmai képzés tartalmának, feltételrendszerének felülvizsgálata pedig éppen a ma tárgyalandó törvénytervezet elfogadása után, az alapján gyorsulhat fel. A mostani javaslat hosszú előkészítő és egyeztető munka eredményeként születet t meg, több területen jelentős előrelépést céloz meg. Mivel a gazdaság igényei a szakemberekkel szemben gyorsan változnak, ehhez kell igazítani a képzés tartalmát, szerkezetét is. Ezért támogatjuk az Országos képzési jegyzék és a szakmai és vizsgakövetelmé nyek felülvizsgálatát, az ezekben fellelhető párhuzamosságok kiküszöbölését. Ma túl sok szakmát tartalmaz az Országos képzési jegyzék. Ha az Európai Unióban el akarjuk ismertetni a magyar szakképzettséget, akkor az Országos képzési jegyzék struktúráját és persze a képzés tartalmát is közelíteni kell az uniós államokéhoz. A
