Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 31 (61. szám) - A külföldi fegyveres erők Magyarország területén és légterében való áthaladásának megvizsgálására vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
1773 határozatokat, amikor tetteivel kivívta magának azt a kétes értékű dicsőséget, hogy felkerüljön a hábor ús koalíciót alkotók harmincas listájára. Most, amikor a háború egyre véresebb szakaszába lép, és Magyarország szerepvállalása felhívta ránk a nemzetközi közvélemény figyelmét, hazánk biztonsága mindennél fontosabbá vált. Biztonságunk egyik legfontosabb zá loga pedig az alkotmányosság, ami nemcsak abból áll, hogy alaptörvényünk gondosan írja körül, hogy kinek mi a teendője és szerepe a honvédelemmel kapcsolatban, a háború és béke kérdésében, hanem az is, hogy az alkotmányban felhatalmazott szereplők mindegyi ke be is tartsa az abban foglaltakat, kiváltképp a kormány. Esélyt kívánunk adni a kormánynak, hogy a vizsgálóbizottság munkája által helyreállhasson a megrendült bizalom, hogy egyértelmű bizonyítékot nyerhessen, hogy csupán a kormánytagok zavaros nyilatko zatai idézték elő a kételyeket. Felhívom a tisztelt kormánypárti képviselők figyelmét, hogy ennek a vizsgálóbizottságnak a felállítása vízválasztó abban a tekintetben is, hogy a Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége tartjae magát azokhoz a vá lasztási ígéreteihez, hogy egyetlenegy vizsgálóbizottság felállítását sem fogják megakadályozni. Bízva a józan ítélőképességükben és a hazánk biztonságáért érzett felelősségükben, kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a vizsgálóbizottság felál lítását. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Megkérdezem, hogy a kormány részéről kíváne valaki felszólalni ötperces időkeretben. (Nincs jelentkező.) A kormány részéről senki nem kíván felszólalni. Tisztelt O rszággyűlés! Most a képviselői felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Mécs Imre képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége, aki írásban előre jelentkezett. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Előterjesztő! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Simicskó István képviselőtársunk a vizsgálóbizottság felállításának ajánlásaképp az iraki helyzettel foglalkozott, holott egy konkrét kérdést kíván megvizsgáltatni egy vizsgálóbizottsággal, hogy Magyarország légterét és területét a külföldi csapatok miképpen használták, szabályosan használtáke. Ezt kívánja kivizsgálni. Az Irakkal kapcsolatos észrevételeire hadd idézzem fel a 11/1998. számú országgyűlési határozatot, amelynek az a címe, hogy “Az Irakra vonatkozó ENSZhatározatok érvényesítését célzó nemzetközi fellépésben történő magyar közreműködésről”. “Az Országgyűlés előzetes hozzájárulását adja ahhoz, hogy 1. az Irakra vonatkozó ENSZhatározatok érvényesítését célzó nemzetközi fellépésben részt vevő országok harci és szállító repülőeszközei a Mag yar Köztársaság légterét, valamint szükség szerint a kijelölt magyar repülőtereket igénybe vegyék. 2. Az Irakra vonatkozó ENSZhatározatok érvényesítését célzó nemzetközi fellépés keretében a Magyar Honvédség kötelékébe tartozó önként jelentkezőkből álló, legfeljebb 50 fős egészségügyi kontingens kerüljön kiküldésre, a szükséges egészségügyi, technikai eszközökkel és felszereléssel, egyéni önvédelmi fegyverrel.” Nagyon tanulságos és érdekes volt elolvasni újra az akkori vita szövegét, amikor az ellenzék is szinte egyhangúlag támogatta ezt a javaslatot. Dr. Jeszenszky Géza felszólalásából két részt is idéznék, mert nagyon tanulságos és ma is megállja a helyét. “A mai magyar társadalom abban a boldog helyzetben van, hogy nem érzékeli azt, hogy ez a közelkelet i helyzet bennünket közvetlenül fenyegetne, veszélyeztetne. Közvetlenül talán valóban nem is fenyeget, de azt hiszem, szembe kell ezzel nézni, hogy a mai világ olyan összetett, olyan az érintkezés, olyanok a távolságok, olyanok a technikai eszközök, hogy s enki sem sziget önmagában, sem egy kis ország Európa közepén, sem az óceán egy távoli pontján. A magyar társadalomnak is érdeke tehát az, hogy szembe tudjon ezzel a helyzettel nézni, fölismerje azt, hogy nem lehet közömbös nemcsak akkor, mint amikor annak idején
