Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 31 (61. szám) - A külföldi fegyveres erők Magyarország területén és légterében való áthaladásának megvizsgálására vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
1774 Kuvaitot lerohanták, hanem akkor sem, amikor valóban hihetetlenül veszedelmes, szerencsére még ki nem próbált eszközök fenyegetik az egész emberiséget.” (21.20) Jeszenszky Géza később úgy fejezte be: “Befejezésül annak a meggyőződésemnek szeretnék h angot adni, hogy erkölcstelen és gátlásokat nem ismerő országokkal és az általuk szított terrorizmussal szemben csak akkor van esélye az emberiségnek, ha minél több állam egységesen tud fellépni. Ebben az esetben az egy országra leselkedő veszély sokkal ki sebb. Ezért nagyon remélve azt, hogy az erőteljes fellépés, a minél több államot tömörítő szövetség elrettentő ereje el fogja érni azt, hogy nem kerül sor a katonai akcióra, de éppen ezért fontosnak tartom, hogy Magyarország és minél több ország támogassa ezt a rendteremtő akciót, amely összhangban van az ENSZ alapokmányával, összhangban van a Magyar Köztársaság érdekeivel.” Jeszenszky Gézáék és az akkori viták résztvevői ezt majdnem négy évvel a szeptember 11ei merénylet előtt mondták. Ilyen régóta folyik Irak jelenlegi vezetőinek a rászorítása arra, hogy az ENSZ elemi határozatait betartsák, és a Magyar Országgyűlés ebben a kérdésben már meglehetősen egyhangúlag döntött. Erről ennyit. A másik, hogy Simicskó István képviselőtársunk meg kívánja vizsgálni al aposan és részletesen ezt a kérdéskört. Amikor ezt felvetette, akkor a Magyar Országgyűlés egyik fontos állandó bizottsága, amely név szerint szerepel a magyar alkotmányban, a honvédelmi bizottság napirendjére vette ennek a kérdéskörnek a kivizsgálását, és három ülésén részletesen foglalkozott ennek a kivizsgálásával, sőt a holnapi ülésen lesz a negyedik alkalom, amikor ezzel foglalkozik. Itt vannak a jegyzőkönyvek, amelynek során a bizottság megtárgyalta Simicskó István alelnök úr igen tevékeny részvételév el; számtalan szakértőt hallgatott meg, képviselőt a Légiforgalmi Igazgatóságtól kezdve egészen a vezérkarig, és úgy gyűjti össze az adatokat, hogy meg lehessen állapítani a vizsgálat eredményét. A vizsgálóbizottságok intézménye nagyon fontos intézmény, és nagyon fontosnak tartjuk a vizsgálóbizottságok létrehozásának a megkönnyítését, és azt, hogy a vizsgálóbizottságok valóban működni tudjanak. De ez jelenleg egy szép eszme, és sajnos sem a Házszabály, sem a gyakorlat, sem pedig a résztvevők megfelelő alapá llása nem teszi lehetővé, hogy a vizsgálóbizottságok valóban működjenek. Jól tudjuk, hogy több vizsgálóbizottság egyszerűen meg sem tudott alakulni, ha pedig megszavazta a tisztelt Ház a vizsgálóbizottságot, akkor az oda delegált képviselők fele bojkottáln i kezdte a vizsgálóbizottságot, avagy a legújabb trükk, amit hallottam, hogy nem is delegálnak képviselőt. Megszavazzák, létrejön a vizsgálóbizottság, és nem delegálnak. Úgy gondolom, hogy ez szemben áll azzal a mentalitással, amely életre hívta a vizsgáló bizottsági intézményt, és ami lehetővé tette, hogy ezek megszülessenek. Tehát ez a jelenlegi helyzet. Mint az egyik vizsgálóbizottság egykori elnöke, javasoltam az Országgyűlés elnökének, hogy feltétlenül minél előbb tűzzük napirendre a Házszabály módosítá sát, hogy a vizsgálóbizottságok működésének meglegyenek a jogi feltételei, és ne lehessen azt egyoldalúan szabotálni vagy lehetetlenné tenni. Ugyanakkor van egy másik oldala is ennek a dolognak, amit a római jog a joggal való visszaélésnek nevez, hogy amen nyiben valami megvalósulhat reguláris úton és működhet, akkor teljesen felesleges egy más intézményt igénybe venni, jelesül a vizsgálóbizottsági intézményt. Amikor a honvédelmi bizottság fölismerte a Simicskó István által feltett kérdés fontosságát, és tel jes energiájával és kapacitásával efelé fordult és elkezdte vizsgálni, akkor vajon mi értelme van egy újabb bizottságot létrehozni, és sokkal kisebb erővel és hozzáértéssel ugyanazt a kérdést megint megvizsgálni? Úgy gondolom, hogy ezek után tulajdonképpen ez a vizsgálóbizottsági kérés okafogyottá vált, feleslegessé vált. Javaslom az itt lévő képviselőknek, hogy vegyék a fáradságot, olvassák el a honvédelmi bizottság eddig megszületett három jegyzőkönyvét, és majd a holnap megszülető negyedik jegyzőkönyvét, amelyben meg lehet nézni, hogy milyen alaposan és körültekintően járta körül a honvédelmi bizottság ezt a témát.
