Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 31 (61. szám) - A földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz):
1752 földgáz fűtőértéke miatt kell bevinni, korrelációt, ez alapján a fűtőértéket fizeti meg a fogyasztó. Az egyszerűség kedvéért jobban érthető köbméteres tarifában kifejezve ez azt jelenti, hogy 1500 köbméter fogyasztásig a f öldgáz ára köbméterenként 2 forint 40 fillérrel, azaz éves szinten 3600 forinttal, vagyis havi 300 forinttal növekszik. 1500 és 3000 köbméter között a növekmény köbméterenként 3 forint 20 fillér, tehát aki a 3000 köbmétert nem meghaladóan fogyaszt évenként , annak a fűtési számlája az előző 3600 forinttal plusz ezzel a 4800 forinttal, összesen 8400 forinttal növekszik, havi átlagban ez 700 forintot jelent. A fűtési szezonon kívüli fogyasztás, ami a főzést, meleg vizet jelenti, csak néhány tíz köbméter, ezért ebben az évben az összes földgázköltségnél a 12 százalék felével kell számolni, tehát éves átlagban 6 százalék körüli lesz a lakosságot érintő növekmény, vagy ez alatti. (19.40) Elhangzott kritikaként, hogy miért nem adja meg a kormány az országgyűlési ké pviselőknek a kompenzáció részleteiről szóló tervezetet. Röviden szeretném elmondani, hogy nem kompenzációról van szó, hanem árszabályozásról, és az árszabályozást mindig a törvény végrehajtási rendeletei tartalmazzák. Megjegyzem, az elmúlt tizenkét évben sohasem kapott erről tájékoztatást az Országgyűlés, különös, hogy pont most, ellenzékben vetik fel ezt a problémát képviselőtársaim. Miért nem a rászorultságot veszi a kormány figyelembe a gázárkompenzációnál? Egyetértve Latorcai képviselő úr gondolatmene tével, azt mondom, figyelembe veszi az előterjesztés a rászorultságot. Nem teljes, de bizonyos korreláció kimutatható a felhasznált köbméter és a szociális helyzet között. Azt egyetlen termék esetében sem lehet állítani, hogy az ár alapvetően attól függjön , hogy ki vásárolja meg a terméket. Nem attól függ sem az alapvető élelmiszerek, sem az alapvető szolgáltatások ára, hogy a vevő milyen szociális helyzetben van. A szociális kérdéseket - ez is az Európához való csatlakozás egyik alapeleme - a szociális ell átórendszerben kell megoldani. Az, hogy csatlakozunk a szociális Európához is, azt jelenti, hogy ennek a mechanizmusát, gondolatmenetét is elfogadjuk. Egy árrendszer figyelembe vehet szociális szempontokat is - mint ahogy figyelembe is vesz , de nem alkal mas szociális kérdések kezelésére, arra más eszközök vannak. A tömbtarifarendszer - amelyet az Antall- és a Hornkormány idején a villamos energia árára már alkalmaztak - alkalmas arra, hogy a hazai gáz árelőnyét egyformán juttassuk el minden fogyasztóhoz. A fogyasztás növekedésével egyre több importgázt fogyaszt a vásárló, és a lakossági árakban is meg kell jelenni annak, ha valaki többet fogyaszt. Piacgazdaságban nem járható az az út, hogy az energiát olcsóbban lehessen venni, mint amennyibe az kerül, ez hosszú távon nem tartható, különösen egy energiahordozókban szegény országban, amilyen Magyarország is, nem hagyhatók figyelmen kívül az importárak. A sávos árszabályozás kedvez a lakossági kisfogyasztóknak, ezen túlmenően érvényesíti az importgáz magasabb árának hatását a gázpiac többi felhasználója irányában, egyidejűleg lehetővé téve a piaci versenyt - már a törvény egésze , ami előfeltétele a reális piaci árarányok kialakulásának, hosszabb távon a gázár relatív csökkenésének. Köszönöm. ELNÖK (dr. Száje r József) : Köszönöm. Több kétperces hozzászóló jelentkezett. Már előre szeretném felhívni a figyelmet, hogy reagálás céljából adom meg a szót Latorcai János képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Két dologban szeretnék vitatkozni Józsa Istvánnal, mert amit mondott, az nagyon fontos. Az egyik: azokban az adatokban, amelyeket említettem, nem szerepel a MOL gázágazatában létrejött létszámváltozás, ilyen értelemben pontosan az a lehe tőség, hogy kiviszünk bizonyos szolgáltatásokat külső munkavégzésre, és annak alapján szerződéssel számlázunk, nincs benne. Az én adataim meghatározóan a területi gázszolgáltatókra vonatkoztak, azok esetében pedig csak egészen elenyésző hányadban követték a gyakorlat szerint ezeket a megoldásokat.
