Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 31 (61. szám) - A földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szájer József): - LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szájer József): - BALLA GYÖRGY (Fidesz):
1753 A másik, amivel vitatkoznék: azzal egyetértek, hogy semmiféle árszabályozás, árkiegészítés nem szolgál a szociális problémák alapvető kezelésére. Csak azt szeretném mondani - mivel még nem készült el egyértelműen az a szabályozás, hogy kik, hogyan és miként kapnak kiegészítést , hogy ez a bizonyos alapszolgáltatás az Európai Unió joggyakorlatában ismert. Ha ebből a szempontból megnézzük, akkor - az uniós szempontokat is alapul véve - a szakértők egyetértenek abban , hogy egy blokktarifa lenne alkalmas arra, hogy ilyen értelmű kiegészítéseket biztosítson, ahol az alsó korlát nem nulla, a felső korlát pedig az alapszolgáltatás jellegű átlagos fogyasztás. Azt mondják a szakértők, hogy a hazai gázfogyasztáson belül az a lapszolgáltatást célszerű a fűtési célú felhasználáshoz kapcsolni, ez a felhasználás átlagosan 1000 köbméter/év/lakás felett kezdődik, és a lakás méretétől függően 3000 köbméter/év/lakás értékig terjed. Az a mi alapvető kiegészítésünk, hogy ehhez hozzá kel l rakni a családban élő gyermekek számát, annak megfelelően a gyermekenkénti kiegészítést, valamint a kisnyugdíjasokra és a szociális rászorultakra vonatkozó kiegészítést. Ezt az Unió nem tiltja, ennek az értéke 300500 köbméter/év/lakás/fő lehet a szakért ői becslések szerint. És ha ezt hozzáteszik, akkor egy sokkal igazságosabb tarifarendszert fogunk kapni. Köszönöm, elnök úr. ELNÖK (dr. Szájer József) : Lengyel Zoltán képviselő úrnak adom meg a szót két percben, Fidesz. LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én is Józsa képviselő úr hozzászólására szeretnék reflektálni. Örömmel hallom, hogy szociális kérdések kezelésére nem alkalmas az árképzés, de némi ellentmondásosságot érzek, mert néhány gondolattal előbb meg arról hallottunk, hogy a szabályozás figyelembe veszi a rászorultságot. Amikor átlagokat számolunk, és meghatározzuk azt, hogy a fogyasztói kosár 2,5 százalékát teszi ki a földgáz költsége, akkor érdemes egy másik matematikát is elővennünk, mert ez áll közelebb az élethez, a valósághoz. Hónapok óta az a retorika hallatszik, hogy a kormány támogatja az alacsony gázfogyasztást, illetve ebben az esetben kedvezményeket ad. Az Unióban a gázfogyasztáshoz kapcsolódó kiadások a legrosszabb esetben a tartós munkanélküliek esetén sem haladhatják meg az összes kiadás 5 százalékát, az esetek túlnyomó többségében pedig 2 százalék alatt maradnak, míg jelenleg ugyanez hazánkban ennek a tízszerese. Az uniós statisztikák szerint az átlagos havi fűtési kiadás 50 euró, azaz 12 ezer forint, ami hez viszonyítva hússzor magasabb értéken állapítják meg a minimálbért. Úgy gondolom, hogy ez a fajta matematika hívebben tükrözi azt, hogy milyen leterheltséget jelent egyegy háztartás számára a földgázzal kapcsolatos kiadás. Ismételten el kell mondani, r etorikailag sem szabad azt mondani, hogy azokat támogatja a kormány a tömbös árképzéssel, akik arra rászorulnak, mert a legjobban azok fognak járni, akik kisméretű lakásban laknak, jó hőtechnikai körülmények között és alacsony a gázfogyasztásuk. Ők lesznek a tömbös árképzés nyertesei. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szájer József) : Kétperces hozzászólásra jelentkezett Balla György képviselő úr, Fidesz. Megadom a szót. BALLA GYÖRGY (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Már azt hi ttem, lassan vége lesz a vitának, de szerencsére Józsa képviselő úr hozzászólt, akinek a mondandójában jó néhány olyan elem szerepelt, amire kénytelen reagálni ezen az oldalon bármely képviselő, de szerintem még a túloldalon is. Egy dologban biztosan egyetértünk, képviselő úr, önnek igaza van abban, hogy szó sincs kompenzációról. Pusztán arról van szó, hogy kinek lesz nagy és kinek még nagyobb az áremelés
