Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 25 (60. szám) - A földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - NÉMETH ZSOLT (MDF):
1642 A piacnyitás ezt a helyzetet változtatja meg. A piacnyitás után ugyanis a följogosított fogyasztók szabadpiacra történő kilépésével csökken a hosszú távú szerződésekben lekötött földgázmennyiség tényleges igénybevétele. Ugyanakkor a készülő ú j törvény a meglévő hosszú távú szerződéseket nem képes felülírni, ezért a feljogosított fogyasztók szabadpiacra való kilépésével az ő fogyasztásuk fedezésére rendelt gáz megmarad a jelenlegi engedélyesek utódainál, azaz a közüzemi nagykereskedőnél és közü zemi szolgáltatónál. A törvényjavaslat ezt a problémát oly módon kezeli, hogy ha a feljogosított fogyasztó lép ki a közüzemi szolgáltatásból, akkor a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató közötti szerződést újra kell tárgyalni. Az újratárgyalás sikertelensége esetére a törvényjavaslat azon logika mentén rendelkezik a felesleges földgázmennyiség telepítéséről, hogy a kilépett fogyasztót a szabadpiacon ki látja el. Ha az új ellátó vállalkozás ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozik, mint a közüzem i nagykereskedő, akkor a felesleges földgázmennyiséget a közüzemi nagykereskedőhöz telepíti. Ha az új ellátó vállalkozás a közüzemi szolgáltató vállalatcsoportjának a tagja, akkor a felesleges földgázmennyiséget a közüzemi szolgáltató köteles átvenni. Amen nyiben mind a közüzemi nagykereskedőtől, mind pedig a közüzemi szolgáltatótól független vállalkozás látja el a kilépett fogyasztót, akkor a felesleges földgázt a törvényjavaslat megfelezi a nagykereskedő és a szolgáltató között. A törvényjavaslat az így me gmaradt felesleges földgázról úgy rendelkezik, hogy azt mind a közüzemi nagykereskedő, mind a közüzemi szolgáltató jogosult szabadon értékesíteni. Ez egy nagyon fontos eszköz a befagyott költségek elhárítására, de önmagában nem elegendő. A törvényjavaslat továbbmegy: amennyiben a szabad értékesítés lehetősége nem tudja a befagyott költségeket elhárítani, mert csak annyira áron alul lehetne a felesleges mennyiséget értékesíteni, úgy a felesleges földgázt árverésre kell felajánlani. Ezek a törvényjavaslat esz közei a befagyott költségek problémáinak kezelésére, amelyekből jól látszik, hogy az előterjesztő különös figyelmet fordított arra, hogy a versenypiac kialakítása minél zökkenőmentesebben és a lehető legkevesebb költséggel valósuljon meg. Ugyanakkor még íg y is elképzelhető, hogy a rendszerben befagyott költség keletkezik, amennyiben a hosszú távú szerződés kötelezettje a felesleges földgázt csak súlyos, komoly veszteségek árán tudja értékesíteni. Erre az esetre megfontolandónak tartok egy olyan megoldást, a melyikben mintegy vészkijáratként az ilyen befagyott költségeket egy kompenzációs alap útján megosztja az engedélyesek között, némileg a villamosenergiatörvényben alkalmazott modellhez hasonlóan. Ez a megoldás csak vészkijárat lenne, megfelelő garanciákka l körbeépítve, amelyek garantálnák, hogy a közüzemi nagykereskedő és a szolgáltatók elsősorban a megmaradt földgáz hatékony értékesítésében legyenek érdekeltek. Ilyen garanciák lehetnek például a kár érintett általi bizonyításának szigorú kötelezettsége, a nnak előírása, hogy a nagykereskedő vagy a szolgáltató köteles mindent megtenni a kár elkerülése érdekében, és talán az is, hogy az alapba történő be, illetőleg kifizetésről a MEH javaslata alapján a miniszter dönt. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (Mandur Lás zló) : Köszönöm szépen. Normál fölszólalásra megadom a szót Németh Zsoltnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. Parancsoljon, képviselő úr! NÉMETH ZSOLT (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előterjesztő a preambulumban azt az egyébként e lfogadható, sőt kifejezetten támogatható célt fogalmazza meg, miszerint a törvényalkotással a fogyasztók földgázellátása a jövőben érdekeinknek jobban megfelelő, hatékonyabb, biztonságosabb,
