Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 25 (60. szám) - Az állam által nagy összegű költségvetési támogatásban részesített pénzintézetek konszolidációját vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. WIENER GYÖRGY, az ügyrendi bizottság előadója:
1609 A bizottság többségi álláspontja a Házszabály 36. § (2) bekezdésén alapult, amely s zerint a vizsgálóbizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők legalább egyötöde indítványozza. A többség e rendelkezés értelmezésekor figyelmen kívül hagyta az ügyrendi bizottság 64/19982002. számú általános érvényű állásfoglalását, melyet a szociali sta és a szabad demokrata képviselők már 2001 áprilisában, ezen állásfoglalás meghozatalakor is alkotmány- és házszabályellenesnek tartottak. Az alkotmány 21. § (2) bekezdése ugyanis egyértelműen kimondja, hogy az Országgyűlés bármely kérdés megvizsgálásár a bizottságot küldhet ki, amit az általános érvényű állásfoglalás a többség megítélése szerint alkotmányellenesen, leszűkítően értelmezett. E jogtételt egyébként a Házszabály 34. § (1) bekezdése szó szerint megismétli, jelezve, hogy a parlament ügyrendjéne k megalkotói nem tartották szükségesnek a vizsgálóbizottságra vonatkozó alaptörvényi rendelkezés újrafogalmazását. Az ülésen a vizsgálóbizottság létrehozásáról éles alkotmányjogi és politikai vita bontakozott ki. A kisebbség nem támogatta a két szabad demo krata képviselő indítványát, arra hivatkozva, hogy az politikai célokat szolgál, illetőleg elvonja az Állami Számvevőszék hatáskörét. A vitában részt vevő fideszes képviselők azt állították, hogy ilyen jellegű vizsgálatokat nem elfogult, pártpolitikai szem pontokat figyelembe vevő parlamenti bizottságoknak kell lebonyolítaniuk, hanem olyan semleges, pártatlanul működő intézménynek, mint az Állami Számvevőszék, amely ráadásul megfelelő szakértelemmel is rendelkezik az ellenőrzési feladatok ellátásához. A több ség megalapozatlannak ítélte ezt az érvelést, hangoztatva, hogy a vizsgálóbizottságok szükségszerűen politikai tevékenységet végeznek, hiszen az Országgyűlés egész működését - a törvényalkotást, a közigazgatás ellenőrzését és más parlamenti funkciók gyakor lását - egyaránt politikai szempontok vezérlik. E megfontolás alapján a szocialista és a szabad demokrata képviselők rámutattak arra, hogy aki a vizsgálóbizottságok létrehozását azok politikai jellege miatt nem támogatja, valójában ezen intézmény létjogosu ltságát kérdőjelezi meg. A kisebbség másik érve - mint erre az előbb már utaltam - az volt, hogy e vizsgálóbizottság létrehozása elvonja az Állami Számvevőszék hatáskörét. E felfogás szerint a Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyigazdasági ellenőrző szerv e, s ezért absztrakt alkotmányjogi értelemben a parlament összes pénzügyi ellenőrzési funkcióját gyakorolja. Ezzel az állítással a kisebbség lényegében megerősítette a 64/19982002. számú általános érvényű állásfoglalást, melynek értelmében nem küldhető ki vizsgálóbizottság a Számvevőszék hatáskörébe tartozó ügyekben sem. A többség a fiatal demokrata képviselők jogi felfogását megalapozatlannak tekintette. A bizottság szocialista és szabad demokrata tagjai mindenekelőtt arra hivatkoztak, hogy a Számvevőszék nem rendelkezik általános kizárólagos hatáskörrel. Ilyen kizárólagos hatáskörét nem az alkotmány, illetőleg az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény állapítja meg, hanem más törvények, mint például az önkormányzatokról szóló 1990. évi LX V. törvény, vagy a pártok gazdálkodását szabályozó 1989. évi XXXIII. törvény. Emellett a Számvevőszék az alaptörvény értelmében törvényességi, célszerűségi és eredményességi ellenőrzést végez, a parlamenti vizsgálóbizottságok viszont minden kérdést a polit ikai felelősség kontextusában vizsgálnak, így tevékenységük tárgya még akkor is más, ha a politikai felelősség megállapítása törvényességi és közgazdasági szempontok figyelembevételét is megköveteli. A parlamenti vizsgálóbizottságok egyébként más államokba n is lényegében korlátlan vizsgálódási jogkörrel rendelkeznek. A vita során a többség arra is hivatkozott, hogy az 199498 közötti ciklusban fel sem merült az Állami Számvevőszék és a vizsgálóbizottságok hatáskörének esetleges ütközése, ebben az időszakban ugyanis parlamenti bizottságot küldtek ki a Budapest Bank konszolidációjának vizsgálatára és a Tocsikügyet elemző, valamint az olajgatebizottság is államháztartási, illetőleg vagyongazdálkodási kérdésekkel foglalkozott. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindez en érvek figyelembevételével a bizottság csak úgy dönthetett, hogy támogatja a szabad demokrata képviselők önálló indítványának plenáris ülésen történő tárgyalását.
