Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 25 (60. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF):
1527 Szintén napirend előtti felszólalásra jele ntkezett Medgyasszay László frakcióvezetőhelyettes úr, Magyar Demokrata Fórum. Megadom a szót. DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Demokrata Fórum 1988 őszén, azaz a rendszerváltoztatás kora hajnalán Kiskunmajsán szervezett agrá rfórumon fejtette ki először a termőföldtulajdonrendezéssel kapcsolatos álláspontját. Már ott megfogalmazódott az a törekvésünk, miszerint a földjétől megfosztott magyar parasztságnak úgy kell igazságot szolgáltatni, hogy a szociális piacgazdaságra való á ttérés során a mezőgazdasági ágazat működőképes maradjon, és a termőföld tulajdona és főleg használata azok kezébe kerüljön, akik annak megműveléséből élnek. Másik törekvésünk ebből adódóan az volt a kezdetektől fogva, hogy a termőföld ne kerüljön külföldi kézbe, ne váljon a spekulatív tőke eszközévé. Igaz, hogy ezen törekvésünk az első szabad választások után kialakult politikai erőviszonyok és az akkor adott alkotmányos keretek között nem vált maradéktalanul végrehajthatóvá, de ez nem a Magyar Demokrata F órum szándékán múlott. Minden későbbi, termőfölddel kapcsolatos munkánk és javaslatunk a Magyar Demokrata Fórum eredeti elképzelésén alapult. Így volt ez az 1994es földtörvény megalkotásakor, de ez a szándék vezetett bennünket 1997ben is, a népszavazási kezdeményezéskor, amely a külföldiek földtulajdonszerzését volt hivatott meggátolni. A Magyar Demokrata Fórum a polgári kormány hivatalba lépése után arra törekedett, hogy olyan törvényeket alkossunk, amelyek hosszú távon biztosítják a földből élők, a csal ádi gazdálkodók és társas vállalkozások alkalmazottainak munkahelyét, megélhetését. Ennek érdekében kidolgoztuk és beterjesztettük 1999ben a földtörvényt módosító javaslatunkat - ezt még hárompárti javaslatként , majd 2000ben ennek végrehajtását és a bi rtokrendezést elősegítő Nemzeti Földalap jogintézményéről szóló önálló javaslatunkat. Ismétlem: szerettük volna törvényben rögzíteni a mezőgazdasággal foglalkozó, úgynevezett helyben lakók kizárólagos földtulajdonszerzési és földhasználati jogát. Tisztelt Ház! Tőlem, aki mindig az adott helyzetből kiindulva keresem a megoldást az adott problémára, talán szokatlan a visszatekintés. (9.20) Mindezt azért tettem, mert ezzel szeretném hitelessé tenni önök és az ország előtt a Magyar Demokrata Fórum jelenleg kia lakult helyzetben megfogalmazható szándékát és a lehetőséget, amivel a magyar termőföldet hosszú távon megőrizhetjük a magyar gazdák részére. Ma már az Európai Unió nem teszi lehetővé, hogy az idevonatkozó derogáció letelte után gátat szabjunk a tőke szaba d áramlásának azzal, hogy a földtulajdon szerzésére és használatára kizárólagosságot állapítsunk meg az úgynevezett helyben lakók javára. Megtehetjük viszont ugyanezt a mezőgazdasági üzem vonatkozásában, ha jogalkotásunkban nemcsak a családi gazdaság szere pel mint jogi kategória, hanem ezt okosan kiterjesztjük minden agrárgazdálkodási formára. Az üzem egyenlő termőföld plusz technológia, épület, használati eszközök összessége, plusz humán erőforrás; tehát az üzem forgalmazásának nemzeti érdekeinknek megfele lő szabályozásán keresztül tudunk gátat szabni a nem kívánatos külföldi tulajdonú tőkés nagybirtokrendszer gyors terjedésének. Ugyanis ebben a kérdésben is a 25. órában vagyunk, hiszen már most nap mint nap tanúi lehetünk azon eseteknek, amikor a tőkeerős külföldi magánszemélyek és társas vállalkozások mezőgazdasági szövetkezeteket is, nem csak részvénytársaságokat és kft.ket vásárolnak. Ezzel együtt megvásárolják az üzem által előzőleg megkötött termőföldbérleti jogokat is. Ha pedig marad a jelenlegi föld törvény, akkor a magyar jogalkotás még azt is elősegíti, hogy ezek a földbérlők a derogáció letelte után a földtulajdonszerzésben is előjogokat élvezzenek. Rendkívül
