Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 24 (59. szám) - A Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak a... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. TABAJDI CSABA (MSZP):
1491 nagyon sokszor a társadalom előtt az Európai Uniót úgy mutattuk be, mint egy nádpálcás pedellust, hogy az Európai Uni ó ezt meg ezt elvárja, és amennyiben ezt meg ezt nem teljesítitek, jön, és körmöst fog adni. Jön majd az inspektor, hogy megnézze Mariska néninél, a tojótyúkketrec dőlésszöge megfelelő lesze - ilyen rádióműsorokat is lehetett hallani az elmúlt időszakban. Az Európai Unió nagyon sok esetben nemcsak mint egy mumus jelentkezett - és ebben nekünk megvan a magunk felelőssége , hanem az Európai Unió mint öncél. Hallgattam az egyik rádióműsort, amelyben azt mondják: hű, de sokba kerül nekünk a vizek arzénmentesí tése - 5055 milliárd forint! Beszél erről a minisztérium főosztályvezetője, a riporter, csak azt az elemi kérdést nem teszi fel, hogy tessék mondani, ezt az arzénmentes vizet az Európai Unió lakosai fogjáke meginni, vagy azoknak a kis falvaknak a népessé ge, amelyik ma még az egészségtelen vizet kénytelen meginni? Vagyis az Európai Uniót nem ártana végre közel hozni önmagunkhoz, hogy az Európai Unió mi vagyunk. És tulajdonképpen, amit el lehet mondani, a négypárti körúton én magam is most, a végére kezdek eljutni oda, hogyan is kellene ezt az Európai Uniót az embereknek elmondani, mert az emberek azt hiszik, itt valami olyan sokkszerű megrázkódtatás jön a mindennapjaikba, valami olyan új dologba fogunk belépni, holott tulajdonképpen, ahogyan Erdélyben monda nák: mi már belenőttünk, mint Arany János kalapjába, az Európai Unióba. (19.10) Nyolcvan százalékban már az Európai Unió mindennapjait éljük; amiben még nem - bizonyos értelemben a munka világa, a versenyszféra , az nem a mindennapok világa. Szó volt már a magyar érdekek képviseletéről, Hörcsik képviselő úr is felvetette, és ellenzéki oldalról elég gyakran lehet ezt hallani. Nincs is ezzel gond, hiszen minden épeszű ember tudja, hogy a magyar nemzeti érdeket a magyar politikusokon kívül megjeleníteni, véde ni és képviselni senki nem fogja az Európai Unióban. Ezt helyettünk senki nem teszi meg. A vita két kérdés körül van: milyen módszerrel tudjuk a nemzeti érdeket érvényesíteni és milyen felkészültséggel. Tisztelt Ház! Nagyon sok tekintetben készületlenek va gyunk. Mondok egy konkrét példát: itt van a közös európai agrárpolitika. Nekünk már régen tanulmányoznunk kellett volna, hogy milyen koncepciók vannak az európai agrárpolitika jövőjét illetően; ha bekerülünk az Unióba, attól a pillanattól kezdve tudjuk, mi lyen irányok segítik elő a magyar mezőgazdaság érdekeit. Többek között egy liberalizáltabb, kevésbé merev, a termelési eredményektől jobban függő támogatási rendszer nekünk, magyaroknak sokkal előnyösebb lenne, mint a jelenlegi merev európai uniós támogatá si rendszer, amely sok tekintetben nem veszi figyelembe a hatékonyságot. Nekünk ezeket a kérdéseket már most végig kellene gondolni. Szükséges a nemzeti érdek érvényesítése, igenis kell Brüsszelben egy magyar lobbi. De, kedves képviselőtársaim, nem lesz ma gyar lobbi, nem lesz nemzeti összjáték, ha idehaza nem lesz más politikai kultúra. Ugyanis az Európai Unió nem más, mint a szervezettség versenye. Nem kell egy fideszes polgármesternek és egy szocialista képviselőnek egymást kedvelnie, nem kell együtt whis kyznie, boroznia vagy söröznie, de ha nincs meg az együttműködés minimuma egy pályázat elkészítésében vagy a lobbizásban egy kistérség, egy régió vagy egy megye esetében, akkor az a régió, az a kistérség, az a település vesztes lesz az Európai Unióban. Vag yis fontos az, amiről az MDF szólt, a nemzeti minimum. Én mégis azt mondom, hogy nem nemzeti minimum kell - mert ha ezt mondjuk, akkor kicsit alulra helyezzük a lécet , hanem nemzeti optimum kell. Minimum kell a párbeszédben, az együttműködésben, a kooper ációban, mert akkor lehet a nemzeti érdeknek maximuma. És kell egy olyan nemzeti összjáték, amit az Európa Tanácsban megvalósítottunk. Látom, itt van Surján László képviselőtársam, korábbi küldöttségvezető. Kell egy nemzeti összjáték. Eltérő politikai frak ciókban leszünk, de a nemzeti összjátékot meg kell tudni valósítani, mert - még egyszer mondom - az Európai Unió a szervezettségek versenye lesz.
