Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 24 (59. szám) - Dr. Surján László (Fidesz) - a külügyminiszterhez - “Megfelelő-e a polgárok tájékoztatása a népszavazás előtt?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
1429 eredménye.) Kérném szépen törölni, egyelőre nem adtam engedélyt a szavazásra. Kérem a technikusokat, hogy töröljék a listát. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, ha figyelnek még rám, hogy elfogadjá ke a miniszter úr válaszát. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 194 igen szavazattal, 136 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el a miniszter úr válaszát. Dr. Surján Lász ló (Fidesz) - a külügyminiszterhez - “Megfelelőe a polgárok tájékoztatása a népszavazás előtt?” címmel ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! Surján László, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a külügyminiszterhez - (A kivetítő ről nem törölték a szavazás eredményét.) kérném szépen a munkatársaimat..., köszönöm : “Megfelelőe a polgárok tájékoztatása a népszavazás előtt?” címmel. Az interpellációra a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező, Miniszterelnöki Hivatalt vezet ő Kiss Péter miniszter úr válaszol. Surján László képviselő urat illeti a szó. Képviselő úr! DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Elég sajátos helyzet alakult ki a válaszadás kapcsán, de nem tudok mit tenni a Házszabály értelmében. Kétségkívül sok lehetőség között választhat az, aki tájékozódni akar, és tényekre kívánja építeni az április 12ei döntését, a tapasztalatok mégsem jók. Az országgyűlési képviselőknek, akik sok fórumon vesznek részt, a polgár ok sokat panaszkodnak a tájékoztatásra - magam is így vagyok ezzel, akár választókörzetemben, akár azon kívül veszek részt fórumokon. Nem tetszenek a reklámok, és sokszor a telefon túlsó végéről az általánosságokon kívül konkrét kérdésekre nem jön érdemi v álasz, a szaktárcák által előkészített sablonos tájékoztató kiadványt olvassák fel, érdemi eszmecsere nem alakul ki. A részletesebb információ után érdeklődő polgárt gyakran továbbtanácsolják egy másik információforráshoz, internetes honlaphoz, újabb level et ígérnek vagy új telefonszámot adnak. Joggal van felháborodva az a polgár, aki nemhogy a kérdésére nem kap választ, hanem azt az érzést erősítik benne, hogy a hiba őbenne van, túl tudálékosnak tartják, és továbbpasszolják. Nyilván nem ez a célja a tájéko ztatásnak. Nem kapnak őszinte szót azok, akik feltehetően vesztesei lesznek a csatlakozásnak, és azok sem, akiknek az életét lényegében nem befolyásolja majd a belépés. Tehát a mindent elsöprő igenkampány része ez a félretájékoztatás? Az olyan gyermeteg k érdések, hogy miért utazhatok könnyebben külföldre, amikor eddig is utazhattam, szintén nem segítik a polgárok döntését. Az ilyen kérdések, az ezekre adott válaszok nem szolgálják az Unió nyújtotta előnyök bemutatását, sőt azt a gyanút keltik a polgárokban , hogy az uniós csatlakozásnak nincs is előnye. Tisztelt Miniszter Úr! A fentiekben azokról a rossz tapasztalatokról számoltam be, amelyekről választóinktól értesültem, vagy amelyeket a Fidesz által rendezett fórumok résztvevői tártak elénk. Kérdezem tehát az ő nevükben is: miért nem egységes a tájékoztatás? Honnan tudja az érdeklődő polgár, hogy a rendelkezésre álló fórumok közül hova érdemes fordulni? Mi magyarázza a kétségtelenül létező eltéréseket? Miért nem folytatnak érdemi párbeszédet a polgárokkal a tájékoztatás jegyében? Miért tűri a kormány a félrevezető uniós reklámokat, például hogy nem drágul a cigaretta a csatlakozás után? Vane szakmai kontrollja a közpénzen folyó tájékoztatásnak?
