Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 24 (59. szám) - Dr. Surján László (Fidesz) - a külügyminiszterhez - “Megfelelő-e a polgárok tájékoztatása a népszavazás előtt?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KISS PÉTER, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter:
1430 Miniszter Úr! Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pa dsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm. Mielőtt megadnám a szót válaszadásra Kiss Péter miniszter úrnak, engedjék meg, hogy további szép napot, szép hetet kívánjak önöknek, és átadom az elnöklést Wekler Ferenc alelnök úrnak. Köszönöm a figyelmüket . (Taps.) (Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) KISS PÉTER , a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy azzal, amit a képviselő úr mondott a szemé lyes tapasztalatokat illetően, vitatkozni nem indokolt, hiszen ebben a szférában neki vannak konkrét tapasztalatai. Általában viszont azt tudom mondani, hogy az elmúlt időszakban - és ezt a felmérések is mutatják , azt gondolom, nem elválaszthatóan attól a tájékoztató munkától, amit a kormány, a közalapítvány, a civil szervezetek, a parlament pártjai négypárti fórumokon, tehát az ország egésze - talán mondhatom - tesz, nos, ettől a munkától nem elválaszthatóan emelkedik az európai uniós csatlakozás támogat ása, és ez, azt gondolom, örömteli mindannyiunk számára. Ez a támogatás nyilvánvalóan a gyarapodó ismeretekre alapszik, arra alapszik, hogy egyre többen és többet tudunk arról, hogy mire számíthatunk az Európai Unióban, és ez nyilvánvaló módon nem a kormán yzat eredménye önmagában, hanem ez egy nagyon széles társadalmi erőfeszítés eredménye. Mint ahogy az sem ennek a mostani kormánynak az egyedüli eredménye, hogy úgy tűnik, sikerrel vesszük az akadályokat az európai csatlakozást illetően, és Magyarország imm áron meggátolhatatlan módon részese lehet annak a fejlett Európai Közösségnek, ahova mindannyian mindig is vágytunk. Azt remélem, hogy erről a népszavazás nagy részvétel mellett, magas igen aránnyal megerősítő döntést is fog hozni. Nyilvánvaló módon a hátr alévő időszakban, nemcsak április 12éig, hanem a következő években is sok teendőnk van a tájékoztatást illetően. Nyilván nemcsak a tájékoztatással kapcsolatban van teendőnk, hanem abban a vonatkozásban is, hogy a társadalom széles körei együttműködő partn erek legyenek annak a programnak a megvalósításában, amely program Magyarországot felzárkóztatja a fejlett nyugateurópai országokhoz. Ennek a partnerségnek a jegyében zajlik a nemzeti fejlesztési tervnek a tervezése, vitája, és remélem, a későbbiekben a m egvalósítása, és ezen elgondolás keretében zajlanak mindazok a tervezési feladatok, mind a jogharmonizáció, mind mások, amelyek jórészt már mögöttünk vannak, de a következő években is nagyon jelentős erőfeszítéseket igényelnek. Az egységes tájékoztatás érd ekében komoly lépéseket tettünk akkor, amikor az Európai Unió Kommunikációs Közalapítványt létrehoztuk. Ez a közalapítvány segít, egy vonalvezetést, irányt ad az uniós kommunikációnak, hiszen nagy figyelmet fordít arra, hogy tematizálja az európai uniós fe lkészülést. Nem véletlen, hogy a kormány maga is úgy gondolta, ezt a feladatkört nem sajátítja ki magának, itt a társadalom széles köreinek a részvételére kíván támaszkodni. Érdemi párbeszédet folytatunk mindazokkal a szervezetekkel, civil szervezetekkel, szakmai szervezetekkel, önkormányzatokkal, parlamenti pártokkal, amelyek elő akarják segíteni a társadalom szélesebb körű tájékoztatását, és ennek érdekében széles intézményrendszer kapcsolódott be a munkába. Éppen egy mai hír, hogy az Országos Érdekegyezt ető Tanács mind a munkavállalói, mind a munkaadói oldalának támogatásával elfogadta a nemzeti fejlesztési tervet. Úgy fogalmazott, hogy a munkavállalói és a munkaadói oldal elismeri, hogy a kormány a partnerség elve szerint készítette elő a tervet, és hogy a kormány a múlt év szeptemberétől folyamatosan egyeztetett a terv stratégiájáról, operatív programjairól és egyéb fejezeteiről is. Nos, ezt a magatartást kívánjuk a későbbiekben is fenntartani, nemcsak a nemzeti fejlesztési terv kapcsán, hanem az egyéb, az európai uniós tagságból következő feladatok kapcsán is. (14.50)