Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 18 (58. szám) - A földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - TÓTH ISTVÁN, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1349 Úgy gondolom, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás nem öncél, hanem lehetőség; lehetőség össze sségében is és részleteiben is. Egy ilyen részletkérdés, ha úgy tetszik, a földgázpiac nyitása, amiben nem késlekedhetünk tovább. El kell mondjam, felmerült a vitában az is, hogy jelenleg folyamatban van a '98ban elfogadott európai gázdirektíva módosítása , és volt, aki azt javasolta, hogy erre figyelemmel ne kerüljön most elfogadásra a beterjesztett földgáztörvény. A többség azon a véleményen van, hogy az európai direktívában várható változás jóval kisebb mértékű, mint amekkora lépést nekünk most meg kell tenni ahhoz a piacnyitás és a piac szereplőinek szervezett együttműködése keretében, hogy egyáltalán az Unió által már pozitív tapasztalatokkal rendelkező '98as direktíva főbb követelményeivel összhangba kerüljünk. Annak, hogy a törvény szerint legalább n égy piaci szereplő, és ezen belül az egyik maximum 30 százalékos részesedéssel vesz részt a gázkereskedelemben, vannak áttételesen kedvező környezetvédelmi hatásai is. A nem piaci alapon működő rendszerek a tapasztalat szerint - ha ezek nem kifejezetten kö rnyezetvédelmi célúak - általában rosszabb hatással valósítják meg a környezetvédelmi célokat, mint a versenyfeltételek között piaci alapon működő termelő és szolgáltató cégek. Ugyanis nemcsak a hatóságnak, az Energia Hivatalnak kell figyelni a piac szerep lőit, hanem ezeknek határozott érdekük, hogy egymást is figyeljék. Tehát a piaci versenynek előbbutóbb kedvező környezetvédelmi hatásai is lesznek. Fontos a gáztörvény abból a szempontból is, hogy a földgáz mint leginkább környezetkímélő fosszilis energia forrás, az ipar széles köre versenyképességének javítását is szolgálhatja. Ez a beterjesztett törvényjavaslat az előkészítés alatt álló végrehajtási rendeletek révén, úgy gondolom, jó utat jelöl ki abba az irányba, amit a kisfogyasztók már most érzékelni f ognak, ez pedig a relatív árelőny kialakulása. Többen vitatják, hogy ennek a folyamatnak, illetve ennek a gondolatmenetnek belátható időn belül lesz eredménye, de úgy gondolom, hogy mindenképpen célja a törvényjavaslatnak. Összefoglalva: a környezetvédelmi bizottság többségi szavazattal támogatja az általános vitára bocsátást. Köszönöm. (10.30) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. A környezetvédelmi bizottságban elhangzott kisebbségi véleményt ismerteti Tóth István képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó. TÓTH ISTVÁN , a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban nagy ívű szabályozásról van szó ebben a földgáztörvényben, és az előkészítés v alóban megindult a polgári kormányzás alatt, de az uniós irányelvek harmonizációja miatt természetszerűleg elég hosszadalmas egyeztetéseken ment át. S mivel nem volt késésben a szabályozás, ezért elégséges volt benyújtani a kormányváltás után, bár ez most már természetesen roppant időszerű és halaszthatatlan. A környezetvédelmi bizottsági vitán a kisebbség előadásában két fő szempont került elő, amely miatt a Fideszfrakció nem tudta támogatni a törvényjavaslatot. Ez a szavazati arányban is úgy nyilvánult m eg, hogy 11 igen szavazat mellett 8 nem szavazat volt az általános vitára való alkalmasságról történő szavazáskor. A két fő szempont a jogtechnikai és a tartalmi szempont, amelyek alapján nem kaphatott a részünkről támogatást ez a törvényjavaslat. A jogtec hnikai okok a következőek: legfőképpen a salátatörvény jelleg, pontosan azért, mert ez a törvény önmagában egy alapvető szabályozás, ezt elrontja, és a mellé tett “salátalevelek”, a kiegészítő törvények módosítását gyakorlatilag fű alatt
