Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 18 (58. szám) - A földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KOVÁCS TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója:
1346 háromszorötször többet fizetünk jövedelmünkből otthonaink fűtésére, mint az Unióban. Lehete, szabade ezt az arányt to vább növelni? A következő évekre várható jelentős gázáremelést a kormány hogyan akarja kompenzálni? Semmit sem tudunk erről. A törvény mindössze annyit mond, hogy az erre a célra fordítható összeg nem lehet nagyobb, mint amit a hazai termelésű földgáz után a bányavállalat az állami költségvetésbe befizet. A támogatás mértékét tehát nem a magyar családok jövedelmi viszonya, nem a várható emelés mértéke, hanem a MOL Rt. termelési volumene határozza meg. Ez elég sovány, tisztelt hölgyeim és uraim. Meg sem emlí tik annak lehetőségét, hogy a Hornkormány idején ide privatizált, külföldi tulajdonban lévő, igen magas haszonnal dolgozó gázszolgáltatók is segíthetnének a probléma megoldásában. A törvénynek különben is van egy olyan zamata, amely arra enged következtet ni, hogy bár a kormány úgy tesz, mintha a piacnyitás irányába menne, ez valahogy mégis úgy fog történni, hogy a valódi verseny helyett az országban már bent lévő külföldi tulajdonú gázszolgáltatók vagy azok tulajdonosainak más cégei szerezhetnek újabb lehe tőséget, újabb támogatást, újabb profitot. Mi mással lenne magyarázható, hogy az átalakuláskor különösen és kiemelten fontos Magyar Energia Hivatalt - bár szerepét megnövelve, de önállóságát jelentősen csökkentve - kívánják a kormány egyes szereplői, nem f eltétlenül a gazdasági miniszter, átalakítani. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány most sem vallja be, hogy milyen mértékben akarja növelni a magyar családok terheit, hogy mennyivel akarja növelni a gáz árát. Nem tudja, hogyan szeretné fokozni az ellátás biztonságát. Egy dolog látszik biztosan, Medgyessy Péter kedvenc szavajárásával élve: olcsítás itt nem lesz. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kovács Tibornak, a költségvetési bizott ság alelnökének, a bizottság előadójának. Parancsoljon, öné a szó. KOVÁCS TIBOR , a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 1994ben fog adta el a jelenleg hatályos gáztörvényt - nevezzük így egyszerűen , amely a közüzemi gázszolgáltatás tekintetében mindenképpen egy máig érvényes szabályozás volt, és ennek fő elemei gyakorlatilag megmaradnak az új szabályrendszerben. Időközben az Európai Parlament, illetve Tanács elfogadott egy új gázdirektívát, amely meghatározza a tagállamok részére a piacnyitás mértékét és ütemét. Eszerint a tagállamok szabályozásában biztosítani kell a földgázszállítás, tárolás, elosztás rendszereinek diszkriminációm entes hozzáférését, az áttekinthetőség érdekében az integrált földgázpiaci vállalkozások tevékenységének számviteli szétválasztását, és természetesen a piacnyitásban nem érdekelt fogyasztók számára a közüzemi szolgáltatási rendszer fenntartását és megmarad ását. Az európai csatlakozás érdekében szükséges módosításokat a bizottsági vitában egyik parlamenti párt képviselői sem vitatták. Szeretném megemlíteni és képviselőtársaim figyelmébe ajánlani, hogy a törvényjavaslat előkészítése még az előző kormány idősz akában megkezdődött, annak legfontosabb elemeivel 9095 százalékban a jelenlegi szabályozási tervezet is megegyezik, így különösen érthetetlen az ellenzéki képviselők olyan értelmű hozzászólása, mint ami itt is elhangzott. A gazdasági bizottság ülésén még szakmai vita volt, de a költségvetési bizottságban ez gellert kapott, és minden szakmaiságot nélkülöző módon politikai vitává vált, ami sajnálatosnak tekinthető. A szabályozás részleteiről miniszter úr részletesen beszélt expozéjában. Néhány dolgot én is s zeretnék kiemelni, amelyek talán a törvényjavaslat legfontosabb elemei. Megszűnik az egyedüli gáznagykereskedő MOL Rt. monopóliuma, lehetővé válik a verseny kialakításához a feljogosított fogyasztók megjelenése, akik a szabadpiacon szerethetik be földgázig ényüket, illetve lehetővé válik célvezeték építése egyes fogyasztók, erőművek számára, ami szintén a verseny növekedését
