Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 18 (58. szám) - A földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. CSILLAG ISTVÁN gazdasági és közlekedési miniszter, a napirendi pont előadója:
1340 A földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖ K (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést T/2380. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/2380/13. számokon kapták kézhez a képviselők. Megadom a szót Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának, a napirendi ajánlás szerint 25 perces időkeretben. Parancsoljon, öné a szó, miniszter úr. DR. CSILLAG ISTVÁN gazdasági és közlekedési miniszter, a napirendi pont e lőadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A földgázellátás a mai modern gazdaság és háztartás működésének nélkülözhetetlen feltétele. Ennek a fontosságát mi sem érzékelteti jobban, mint az, hogy hazánk energiafogyasztásá nak 44 százaléka származik a földgázból. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban is magas, az EUtagállamok átlagához viszonyítva pedig annak a kétszerese. Az ország földgázfelhasználásának mintegy 30 százalékát a háztartási fogyasztók teszik ki, mivel a hazai háztartások több mint 70 százaléka veszi igénybe ezt az energiaforrást. A mostani szabályozás fő célja a köztársaság polgárainak, a köztársaság vállalkozásainak biztonságos, kiszámítható, ellenőrizhető áron történő gázellátásának elősegítése. Ennek ma a gázpiac újraszabályozása és a gázpiac fokozatos és ellenőrizhető megnyitása a feltétele. A piacnyitás a polgárok pénztárcáját kétszer is érinti. Ezért a GKM átfogó piacszabályozási, ezen belül hatósági árkoncepciójának a jegyében olyan rendszert dolgo ztunk ki, amely többszörösen védi a köztársaság polgárait. A modern, eurokonform árszabályozás megvédi a polgárokat mint fogyasztókat a nagy társaságok indokolatlan áremeléseitől. A rendszer átlátható piaci alapra helyezése és az egyes üzleti területek szé tválasztása, valamint az új, kedvezményes lakossági gázellátási rendszer pedig pontosan nyomon követhetővé teszi a szociális támogatásra adott adóforintok útját, ezzel is védi a köztársaság polgárait mint adófizetőket. Az elvünk tehát a kettős védelem: véd eni a polgárokat mint fogyasztókat, védeni a polgárokat mint adófizetőket. A törvényjavaslat szerint a nagyobb termelő vállalkozások a földgázszükségletüket a jövőben a versenypiacon vásárolhatják meg, a tapasztalatok szerint alacsonyabb áron. Ez előmozdít ja a vállalkozások versenyképességét, lehetővé teszi a növekedésüket, természetesen ezzel is hozzájárul a munkahelyek megtartásához, új munkahelyek létrehozásához. Az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat megalkotását többek között a jogharmonizác iós kötelezettségünk teljesítése is szükségessé tette. A kormány ugyanis az Európai Unió felé vállalta, hogy energetikai jogszabályainkat a csatlakozásunkig harmonizálja. Ezek közül az egyik jelentős terület a földgázipari szabályozás, amelynek a közösségi energiajoghoz közelítését a most beterjesztett javaslat tartalmazza. Az 1998ban az Unió által elfogadott 98/30. számú EKirányelv szerint az Európai Unió tagállamai legalább az irányelv szerint meghatározott ütemű és mértékű piacnyitást kötelesek végreha jtani. Éppen mert a gázellátás szabályozása sokféle - termelői, kereskedelmi, fogyasztói - érdeket érint, amelyeket a törvény kidolgozása során igyekeztünk feltárni, ezért ez a javaslat sokféle érdeket harmonizál. Az előkészítést széles körű társadalmi egy eztetés előzte meg, ebben a szakmai tudományos szervezetek képviselői mellett részt vettek a fogyasztói, az energetikai munkavállalói érdekképviseletek is. A műhelymunkába bevontuk a gázértékesítő érintett gázszolgáltatók és erőművek képviselőit, sőt a fog yasztók, a lakosság képviselői is részt vettek ebben. A hasznosítható javaslatokat beépítettük a szabályozás tervezetébe. A törvényjavaslatunk a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium gazdaságfilozófiájának három elemére épül: a megkülönböztetésmentes hozzá férés elvére, az átláthatóságra és a tisztességes
