Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 17 (57. szám) - Dr. Dávid Gyula (MSZP) - a pénzügyminiszterhez - “Mit kíván tenni a kormány a Németországban dolgozó magyar munkavállalók érdekében?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár:
1235 adóztatás elkerüléséről szóló jogszabály alapvető célkitűzése az, hogy az adókötelezettség vagy az egyik, vagy a másik országban keletkezzen, de ne kelljen mindkét országban azonos tevékenység után adót fizetni, és ez az elv ebben az eset ben nem érvényesül. A magyar jogszabályi környezet nem egyértelmű, a hatóságok minisztériumi leiratok, vélemények, állásfoglalások alapján döntenek. Úgy gondolom, jó lenne rendezni ezeket a kérdéseket jogszabá lyban is. Abban az esetben, ha ez az ellentmondásos jogi helyzet ellehetetleníti a németországi munkavégzést, úgy az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követően még évekig nem lesz más lehetőségünk bejutni a német munkaerőpiacra az ottani korlátozások m iatt. Alapvető nemzeti érdekünk a jelenlegi szerződési rendszer hibáinak orvoslása, a megszabott kontingens némi növelésének megkísérlése, és a hazai kapcsolódó jogszabályainknak a tényleges helyzethez történő igazítása, esetleges módosítása. Tisztelt Álla mtitkár Úr! Tervezie a kormány az idevonatkozó kettős adóztatásról szóló jogszabály magyar munkavállalók számára kedvező és méltányos módosításának kezdeményezését és az iparűzési adó kettős fizetésének megszüntetését? Érdeklődéssel várom válaszát. Köszön öm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Az interpellációra Veres János államtitkár úr válaszol. Öné a szó. DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az i nterpellációval érintett kérdésben valóban egy hosszú ideje meglévő megállapodás és az azóta bekövetkezett magyarországi jogszabályváltozások bizonyos ellentmondásait lehet fellelni. Az iparűzési adót nem a munkavállalók fizetik, az a vállalkozások ráfordí tásait növeli. Jelenleg Magyarországon nemzetgazdasági szinten a vállalkozások összes ráfordításának átlagosan mintegy fél százalékát teszi ki ez az adónem, így csak részben befolyásolja a vállalkozások gazdálkodásának eredményességét, ebben a mértékben, a mit említettem. Az önkormányzatok számára ugyanakkor egy fontos bevételi forrásról van szó, hiszen 2002ben mintegy 250 milliárd forintot realizáltak a települések ebből az adónemből, amely az összes helyi adó 85 százalékát tette ki. A magyarnémet kettős adóztatást kizáró egyezmény valóban nem terjed ki az iparűzési adóra, lévén, hogy amikor ez az adó nem jövedelem típusú adóként megfogalmazásra került, és nem is vagyoni típusú adó, ez a kettős adóztatásról szóló megállapodás ilyen típusú adókra terjedt ki . Az iparűzési adóban ennek ellenére nincs kétszeres adóztatás a magyarnémet viszonylatban, hiszen Németországban az ottani települések számára jövedelem típusú adót kell fizetni, ez a Gewerbesteuer, illetve Magyarországon az iparűzési adó az forgalom típ usú adó. Nem azonos tehát a bázisa, az alapja a két országban fizetendő, hasonló jellegű adóknak. Az iparűzési adóra vonatkozó konkrét kérdésére hivatkozással szeretném jelezni azt, hogy a pénzügyi tárca minden felvetést megvizsgál ebben a kérdésben, ezzel a kérdéssel kapcsolatban, és az önkormányzatok bevételi érdekeit is szem előtt tartva kívánunk a későbbiekben bármilyen módosítást ebben a kérdéskörben, illetve a helyi adók összefüggésében értékelni, és esetleg egy későbbi egyezség eredményeképpen a Ház elé terjeszteni módosítási szándékkal. A társadalombiztosítás területén megkötött, a 2000. évi XXX. törvénnyel kihirdetett magyarnémet szociális biztonsági egyezmény megfelel az európai normáknak. Az egyezmény rendelkezik az azonos elbírálás elvéről, tová bbá arról, hogy a munkavállalók biztosítási kötelezettsége azon állam szabályai szerint történik meg és azon szabályok vonatkoznak rá, ahol a foglalkoztatás történik, akkor is, ha a foglalkoztató a másik állam felségterületén van bejegyezve mint cég. Ez az egyezmény természetesen felülírja a hazai társadalombiztosítási szabályokat, tehát kétszeres társadalombiztosítási fizetési kötelezettségről nem lehet szó és nincs is szó ismereteink szerint.
