Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 11 (56. szám) - Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - Az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
1181 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Pettkó András úr, az MDF képviselője. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az orsz ágos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat részletes vitájában először a 13. § (5) bekezdéséhez benyújtott módosító javaslatom mellett szeretnék érvelni, amely az államtitkár úr által elmondott mind a négy szempontrendszernek megfelel, és mégsem k apott támogatást sem a bizottságban, sem a kormány képviselőjétől. A módosítás lényege, hogy a nemzeti parkok a természetvédelmi törvényben előírt, rájuk vonatkozó szabályozással az országos ökológiai hálózat övezetének a részét kellene hogy képezzék. A te rmészet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezik a nemzeti parkokról és azok szabályozásáról. Ugyanakkor ez a törvény az egyik lényeges pontján fogyatékos, mivel a 28. § (6) bekezdésében a szakminiszter hatáskörében állapítja meg a nemzeti park létesítését. (17.10) Az Alkotmánybíróság 3/1997. (I. 22.) számú határozata indokolási részének megállapítása szerint amit a törvény elmulasztott, azt a miniszteri rendelet nem pótolhatja. A tulajdonviszonyokat is érintő területfelhasználási szabályozás jo gkörében tehát nem elegendő egy miniszteri felhatalmazás, márpedig a természet védelméről szóló törvény a nemzeti park létesítését a szakminiszter hatáskörében állapította meg. Akkor még talán nem is tehetett mást, hiszen hiányzott hozzá a terület használa tát átfogó szabályozás jogintézménye. Ez a helyzet azonban most alapvetően megváltozik. Éppen e törvény következtében szükséges ezért, hogy a nemzeti parkok lehatárolása is itt történjen meg. A jelen törvényjavaslat 13. §, országos ökológiai háló zat kategóriáján belül erre lehetőség nyílik. Enélkül ugyanis félő, hogy a kellő védelem nem biztosítható, és a piaci igények a joghézagon belül előbbutóbb maradandó károkat okozhatnak. Ha a módosító javaslat nem kerül elfogadásra, az alkotmányellenes hel yzetet eredményez, mivel a nemzeti park a tulajdonhasználatot is szabályozza, és erre a miniszternek nincs hatásköre, ezt csak törvény állapíthatja meg. Az országos területrendezési terv jóváhagyása kedvező lehetőség ennek a problémának a megoldására. Tisz telt Képviselőtársaim! Az országos területrendezési terv lényeges eleme az ország fenntartható fejlődését szolgáló tevékenységnek. Túl ezen, az előbbi kimondottan környezeti tartalmán, maga a törvényjavaslat is bizonyítja az Antall József miniszterelnök úr által vezetett kormány döntésének a helyességét, amikor szorosan összekapcsolta a környezetvédelmet és a területfejlesztést egy egységes környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumban. Amikor azonban e törvény céljait vizsgáljuk, hangsúlyoznunk ke ll a táji és ökológiai adottságok tényén túl a nemzeti vagyon ezen részeit. Ennek érdekében nyújtottam be a 31. §hoz módosítási javaslatot. Eszerint az országos területrendezési tervben szükségessé vált korszerűsítési indítványt kétévenként az Országgyűlé s elé kell terjeszteni. A megyei területrendezési tervet érintő és a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó korszerűsítő indítványt a területfejlesztési és területrendezési törvényben előírt egyeztetés alapján a szükségeshez képest kell előterjeszteni. Ál láspontom szerint az eredeti javaslatban szereplő hétévenkénti felülvizsgálat nem alkalmas a reálproblémák kezelésére, sőt súlyosan alkotmánysértő válságot is előidézhet. Amennyiben nem fogadják el a tisztelt képviselőtársaim a két évre benyújtott módosító indítványt, a mai napon kapcsolódó módosító indítványként négyéves módosításra tettem javaslatot. A területrendezés elemei ugyanis törvényi hatályra emelkedve csak törvénnyel módosíthatóak, tehát bármilyen új igény felmerülésénél törvénymódosításra van sz ükség. Ennek a szerzett lehetőségét teremti meg a módosító javaslat, amely voltaképpen kétévenkénti felülvizsgálatot jelent, ugyanakkor módot nyújt arra is, hogy a hatásvizsgálat elkészítésében jelenleg mutatkozó hiányt a törvényelőkészítés folyamatosan p ótolhassa.
