Országgyűlési napló - 2002. évi téli rendkívüli ülésszak
2002. december 17 (43. szám) - Gusztos Péter (SZDSZ) - "Szegény gazdagok, avagy hogy lesz a hajléktalanból cégtulajdonos" címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
32 jogosult vezetőjének e magatartását. Úgyho gy a választ sajnos nem tudom elfogadni. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. A képviselő úr nem fogadta el a választ, ezért kérem a képviselőtársaimat, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a hatá rozatot: az Országgyűlés a miniszteri választ 195 igen szavazattal, 132 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Gusztos Péter (SZDSZ) - "Szegény gazdagok, avagy hogy lesz a hajléktalanból cégtulajdonos" címmel ELNÖK ( dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Országgyűlés! Gusztos Péter, az SZDSZ képviselője, interpellációt nyújtott be a legfőbb ügyészhez: "Szegény gazdagok, avagy hogy lesz a hajléktalanból cégtulajdonos" címmel. Gusztos Péter képviselő urat illeti a szó. GUSZTOS PÉT ER (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Tisztelt Ház! Kaya Ibrahim és Joszip Tot neve mögé odailleszthetjük (Felzúdulás a Fidesz soraiban.) Fedorov Vologyimir nevét is. Mi az, ami közös bennük? (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Min dannyian cégtulajdonosok. Az őket pontosabban meghatározó fogalom a fantomizálás. Nyilvánvaló, hogy a nevek mögött nem állnak valódi üzletemberek, akiknek határozott szándéka lett volna megvásárolni az adott Fideszközeli cégeket. Egyikük például török ven dégmunkás, másikuk pedig ismeretlen helyen tartózkodó hajléktalan. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Nyilvánvaló ezért az is, hogy a felsorolt kiszolgáltatott személyekkel kötött szerződések célja az illető vállalkozások felelősségrevonásának elkerülése v olt. Az SZDSZ több alkalommal foglalkozott ezekkel az ügyekkel, főleg a legrégebben megoldatlanul hagyott Kaya Ibrahim, Joszip Tot, Schlecht Csaba nevével fémjelzett ügyekkel. Mindezidáig azonban nem kaptunk kielégítő választ. Sajnálatos módon semmi okunk feltételezni, hogy megtörténik a bűnösök felelősségrevonása. A Schlechtügy számos kérdést felvető kimenetele megalapozza azt a feltevést, hogy a hasonló körök által elkövetett, hasonló motivációjú ügyek nem vonnak maguk után büntetést, így az elkövetők sz inte teljes nyugalomban tüntethetik el az adófizetők pénzét. Elég ehhez felidézni a közelmúltban napvilágot látott két esetet. A First VIP Security Kft. ez év januárjában egymilliárd forint értékű megbízást kapott a Defend Kft.től, aki a Vegyépszer Rt.tő l kapott megbízást adta tovább. Nem mellékes megjegyezni, hogy a Defend a hírek szerint félmilliárd forint hasznot szerzett az ügylet révén. Március 29én azonban már a múlté volt a First VIP Kft. hajdani dicsősége, ugyanis a céget két hajléktalan férfi vá sárolta meg. Egyikük, a megbízott ügyvezető, megadott harkovi címén nem elérhető, kézbesítési megbízója pedig társa, a magyar tulajdonos. Őt tíz éve nem látta a családja, a cégbejegyzésben található címén soha nem lakott. Ismerős jelenség. Legújabban arról értesülhettünk, hogy a többmilliárd forintnyi közpénzt elköltő Millenáris Kht. álvállalkozói nem egy esetben olyan emberek voltak, akik a Moszkva téren árulják munkaerejüket, és akik 6000 forint ellenében számukra ismeretlen tartalmú szerződéseket írnak a lá. Mi ez, ha nem cégfantomizálás? Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Mindezek alapján ismételten arról érdeklődöm, hogy kezdeményeztee büntetőeljárás megindítását az említett cégek fantomizálása és a közpénzek,