Országgyűlési napló - 2002. évi téli rendkívüli ülésszak

2002. december 17 (43. szám) - Gusztos Péter (SZDSZ) - "Szegény gazdagok, avagy hogy lesz a hajléktalanból cégtulajdonos" címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):

32 jogosult vezetőjének e magatartását. Úgyho

gy a választ sajnos nem tudom elfogadni.

(Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya)

: Köszönöm szépen. A képviselő úr nem fogadta el a választ, ezért kérem a képviselőtársaimat,

szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a hatá

rozatot: az Országgyűlés a miniszteri választ 195 igen szavazattal, 132 nem

ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Gusztos Péter (SZDSZ) - "Szegény gazdagok, avagy hogy lesz a

hajléktalanból cégtulajdonos" címmel ELNÖK (

dr. Dávid Ibolya)

: Tisztelt Országgyűlés! Gusztos Péter, az SZDSZ képviselője, interpellációt nyújtott be a legfőbb

ügyészhez:

"Szegény gazdagok, avagy hogy lesz a hajléktalanból cégtulajdonos" címmel. Gusztos Péter képviselő urat illeti a szó. GUSZTOS PÉT

ER (SZDSZ)

: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Tisztelt Ház! Kaya Ibrahim és Joszip Tot

neve mögé odailleszthetjük

(Felzúdulás a Fidesz soraiban.)

Fedorov Vologyimir nevét is. Mi az, ami

közös bennük?

(Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Min

dannyian cégtulajdonosok. Az őket pontosabban meghatározó fogalom a fantomizálás. Nyilvánvaló, hogy a nevek mögött

nem állnak valódi üzletemberek, akiknek határozott szándéka lett volna megvásárolni az adott

Fideszközeli cégeket. Egyikük például török ven

dégmunkás, másikuk pedig ismeretlen helyen

tartózkodó hajléktalan.

(Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Nyilvánvaló ezért az is, hogy a felsorolt

kiszolgáltatott személyekkel kötött szerződések célja az illető vállalkozások felelősségrevonásának

elkerülése v

olt. Az SZDSZ több alkalommal foglalkozott ezekkel az ügyekkel, főleg a legrégebben

megoldatlanul hagyott Kaya Ibrahim, Joszip Tot, Schlecht Csaba nevével fémjelzett ügyekkel.

Mindezidáig azonban nem kaptunk kielégítő választ. Sajnálatos módon semmi okunk

feltételezni,

hogy megtörténik a bűnösök felelősségrevonása. A Schlechtügy számos kérdést felvető kimenetele

megalapozza azt a feltevést, hogy a hasonló körök által elkövetett, hasonló motivációjú ügyek nem

vonnak maguk után büntetést, így az elkövetők sz

inte teljes nyugalomban tüntethetik el az adófizetők

pénzét. Elég ehhez felidézni a közelmúltban napvilágot látott két esetet. A First VIP Security Kft. ez év

januárjában egymilliárd forint értékű megbízást kapott a Defend Kft.től, aki a Vegyépszer Rt.tő

l kapott megbízást adta tovább. Nem mellékes megjegyezni, hogy a Defend a hírek szerint félmilliárd

forint hasznot szerzett az ügylet révén. Március 29én azonban már a múlté volt a First VIP Kft.

hajdani dicsősége, ugyanis a céget két hajléktalan férfi vá

sárolta meg. Egyikük, a megbízott

ügyvezető, megadott harkovi címén nem elérhető, kézbesítési megbízója pedig társa, a magyar

tulajdonos. Őt tíz éve nem látta a családja, a cégbejegyzésben található címén soha nem lakott.

Ismerős jelenség. Legújabban arról értesülhettünk, hogy a többmilliárd forintnyi közpénzt elköltő Millenáris Kht.

álvállalkozói nem egy esetben olyan emberek voltak, akik a Moszkva téren árulják munkaerejüket,

és akik 6000 forint ellenében számukra ismeretlen tartalmú szerződéseket írnak a

lá. Mi ez, ha nem

cégfantomizálás? Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Mindezek alapján ismételten arról érdeklődöm, hogy

kezdeményeztee büntetőeljárás megindítását az említett cégek fantomizálása és a közpénzek,