Országgyűlési napló - 2002. évi téli rendkívüli ülésszak
2002. december 18 (44. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadás... - ELNÖK (Mandur László): - DR. FODOR GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
236 követően rendezik. Olyan kirívó hatósági magatartásra vagy mulasztásra nem volt példa, amely a jogállami kereteket alapjaiban sértette vagy veszélyeztette volna." Úgy gondolom, hogy ez a megállapítás és tény, azaz hogy jogálla mban élünk, mindnyájunk számára nagyon fontos, és biztos vagyok benne, hogy ennek megteremtésében benne van az országgyűlési biztosok megválasztásuk óta végzett munkája is. Megköszönöm az országgyűlési biztosoknak és hivataluk dolgozóinak munkáját, további tevékenységükhöz kitartást és erőt kívánok! Mind a beszámolót, mind a határozati javaslatot a FideszMagyar Polgári Párt nevében elfogadásra javaslom. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most ped ig megadom a szót Fodor Gábornak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja nevében fölszólalni kívánó képviselőnek. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. FODOR GÁBOR , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő társaim! Tisztelt Biztos Urak! A különböző biztosok munkájáról szóló parlamenti vita mindig igen fontos állomás szokott lenni az ombudsmani tevékenység vizsgálatában, és meg kell hogy mondjam, sajnálom azt, hogy az elmúlt években és az idén is igen kevesen veszünk részt ebben a vitában. Sajnálom ezt azért, mert persze a parlamentben az ember örülne annak, ha olyan téma, amely a szívének fontos és kedves, mások számára is oly kedves és fontos lenne. Ez jó lenne. De azért is sajnálom, hogy így alakul a helyze t, mert azt gondolom, azon túlmenően, hogy az ember persze a saját területei és a saját meggyőződése iránt rendelkezik bizonyos fokú elkötelezettséggel, itt egy olyan tevékenységről van szó, amely, illetve amelyről való véleménynyilvánítás egyértelműen a m agyar Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Bizony hasznos, ha ebben a parlamenti képviselőknek nagyobb száma és nagyobb aktivitással vesz részt, hiszen a biztosok a parlamentnek nyújtják be jelentésüket, és a parlamenttől kérnek valamiféle állásfoglalást err e vonatkozóan, egyetértést, támogatást vagy bírálatot. Nos, ezen bevezető megjegyzések után hadd előlegezzem most rögtön meg, hogy én fogok mondani egyetértést, támogatást és bírálatot is egyaránt. Hadd kezdjem rögtön azzal, hogy nagyon fontosnak tartom - Csákabonyi Balázs képviselő úrra néztem most, és róla eszembe jutott, hogy a beszéde első részében ő is ezzel foglalkozott , önmagában fontosnak tartom, hogy a hivatal létrejött, működik, van. Ezt minden alkalommal el szoktuk mondani, érdemes most 2002be n is leszögezni. Nagyon fontos, hogy az ombudsmanok itt vannak, léteznek, tevékenykednek, a mai magyar társadalomban nyugodtan mondhatjuk azt, hogy gyökeret vert ez intézmény. Ez önmagában egy igen jelentős érték. Hangsúlyozom, fontos ezt kimondanunk, hisz en volt olyan idő nem is olyan régen, amikor többen is, itt a magyar parlamentben is támadták ezt az intézményt. Voltak olyan képviselők, akik olyan indítványokat fontolgattak, hogy hogyan kellene megszüntetni a hivatalokat, mert fölöslegesnek tekintették a munkáját. Megjegyzem, akkor a kormánypárti képviselők - az előző kormányról van szó - oldaláról érkeztek ezek az indítványok, és nyilván arról van szó, hogy az ombudsmani tevékenység mindig jelent valamifajta konfliktust a kormányzattal. És ez így is van rendjén. Emlékszünk arra, hogy amikor a mostani biztosok megválasztására került sor, bizony milyen komoly vita előzte meg a személyek kiválasztását, és milyen komoly támadások érték az előző biztosokat, akiknek ezúton is innen, a pulpitusról szeretném kif ejezni a köszönetemet a munkájukért. Gönczöl Katalinról, Polt Péterről és Majtényi Lászlóról van szó, akiket nem választott újra a parlament, de azt gondolom, hogy mindannyian köszönettel tartozunk azért a munkáért, amit végeztek. De a példa is mutatja, ho gy közülük jó néhányat - Gönczöl Katalint kismértékben, Polt Pétert igazából nem, Majtényi Lászlót viszont nagyobb mértékben - támadták az akkori kormánypártok, és nem is kerültek megválasztásra.
